A közel-keleti muszlim migránsokat tárt karokkal fogadták a svédek, de ukránokat nem kérnek

Svédország nem akar ismét a legtöbb menekültet befogadó országok egyike lenni, mint az a 2015-ös migrációs válság idején történt – közölte hétfőn Magdalena Andersson svéd miniszterelnök Berlinben, ahol Olaf Scholz német kancellárral találkozott. A két politikus a többi között az ukrajnai menekültek helyzetét vitatta meg.

"Akkor (2015-ben) az Európai Unióba érkező migránsok tizenkét százalékát fogadtuk be" – emlékeztetett Andersson. "Ezt ilyen mértékben nem tudjuk ismét megtenni" – tette hozzá az ukrajnai háborús menekültekre utalva.

A svéd miniszterelnök ugyanakkor megígérte, hogy Svédország "természetesen a megoldás részét fogja képezni" az ukrajnai menedékkérők befogadásában. Kijelentette, hogy Stockholm kiveszi részét az erőfeszítésekből, de "a 2015-ös helyzet nem ismétlődhet meg".

Scholz szintén nagyobb szolidaritást követelt az Európai Unión belül. Rávilágított, hogy Ukrajna szomszédjai, különösen Lengyelország, eddig számos menekültet fogadott be a háború dúlta Ukrajnából.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy Németország is – mint mindig – kész a menekültek befogadására. Mindemellett az uniós szinten elfogadott szolidaritás szellemében "más országoknak is be kell fogadniuk a menekültek egy részét".

Hírdetés

Andersson beszélt arról is, hogy az uniós tagállamok elleni esetleges orosz katonai fenyegetés esetén Svédország kész lenne katonailag beavatkozni. "Mióta csatlakoztunk az EU-hoz, nem vagyunk már valójában semlegesek" – mondta a svéd kormányfő. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az Európai Unióban segítségnyújtási kötelezettség van, s ezért Svédország szükség esetén katonai támogatást is fog nyújtani partnereinek.

Mint mondta, Svédország eddig nem volt a NATO-hoz hasonló katonai szövetség tagja, jelenleg azonban belpolitikai vita zajlik arról, hogy ez megváltozzon-e, tekintettel a biztonsági helyzet romlására a balti-tengeri régióban.

A nem NATO-tag Svédország ismételten arra panaszkodik, hogy ismeretlen tengeralattjárók, feltehetőleg Oroszországból behatolnak területi vizeire. Andersson mindemellett közölte, hogy Svédország a bruttó hazai termékének (GDP) két százalékára emeli védelmi kiadásait. Hírügynökségek megjegyezték, hogy ez a célkitűzésük a NATO-tagországoknak is.

Scholz az uniós segítségnyújtási cikkről szólva azt hangsúlyozta, hogy nem pusztán üres ígéretről van szó. "Ha szükség van rá, akkor ez olyasmi, amire hagyatkozni lehet" – fogalmazott.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »