Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a felvidéki magyarság problémái és törekvései kijussanak a nemzetközi térbe. Évtizedes tapasztalat, hogy a magunk buborékjában megmaradva nem jutunk eredményre. Elvárjuk, hogy a nyugati közvélemény felfigyeljen a minket ért jogsértésekre, majd megsértődünk, mikor ez nem történik meg. Elfeledkezünk arról, hogy jogos sérelmeinket nekünk kell a világ elé tárni, más nem teszi meg helyettünk.
Ezt a fontos tanulságot látta be Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója, kisebbségi jog- és érdekérvényesítéssel foglalkozó szakember, aki az elmúlt években sorra jelentette meg írásait az Egyesült Államok vezető lapjaiban. A trianoni utódállamok magyarságát ért különböző jogsértések megjelentek a Newsweek és a Washington Times hasábjain, legutóbb pedig – Tárnoknak köszönhetően – az Egyesült Államok patinás külpolitikai folyóirata, a Foreign Policy jelentetett meg egy cikket a szlovák állam Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos jogsértéseiről.
Bár a felvidéki és a magyarországi sajtó is intenzíven foglalkozott a témával, az alig kapott nemzetközi nyilvánosságot egészen Tárnok kellően alapos, de a nyugati közvélemény számára is érthető cikkének megjelenéséig. A szakember portálunknak egy korábbi interjúban részletesen kifejtette, mennyire fontos a felvidéki magyarság problémáinak nemzetközi megjelenítése. Akkor úgy fogalmazott, „ha azt akarjuk, hogy foglalkozzanak velünk, el kell végeznünk a házi feladatot“.
Tárnok, felvállalva ezt a „házi feladatot“, maga kereste meg a Foreign Policy szerkesztőit azzal, hogy bemutatná a szlovák állam jogsértéseit a nyugati nyilvánosságnak. Az FP szerkesztősége igent mondott az ajánlatra.
„Nem önmagában az a kemény dió, hogy problémáinkkal bekerüljünk ezekbe lapokba,“ – magyarázza portálunknak Tárnok a cikk megjelenését követően – „hanem az, hogy a számunkra nyilvánvaló jogsértéseket úgy keretezzük, hogy az a nyugati olvasó számára érdekes és érthető legyen“. Eleve nagy kihívás, hogy a nemzeti kisebbségekről folytatott diskurzust honnan indítjuk. Az Egyesült Államokban, a népek nagy olvasztótégelyében egyáltalán nem magától értetődő, miért szeretne egy közösség saját anyanyelvén tanulni. Szlovákiáról ráadásul nagyon keveset tud az amerikai közvélemény, nincs benne a hírekben, nem véletlenül! A szlovák külügy rendkívül ügyesen simítja el az állam ügyes-bajos dolgait – mondja Tárnok. „Emlékszik például valaki arra, hogy kassai roma asszonyok sterilizálása körüli botrány komoly nemzetközi visszhangot kapott volna?“ – teszi fel a kérdést a szakember.
A Beneš-dekrétumok körüli jogsértéseket különösen nehéz a nyugati nyilvánosság elé vinni, ugyanis magyar szempontból is kihívás megérteni, jogilag mi folyik körülöttünk.
Ezek olyan kérdések, amelyek a hazai jogászokat is megdolgoztatják – mondja Tárnok, nem csoda, hogy körültekintéssel kell eljárni, ha a nyugati sajtóról van szó. Szerencsére az FP szerkesztői komolyan vették a feladatukat, számos olyan módosítást javasoltak, ami Tárnok szerint is közérthetőbbé tette a cikket.
„Nehéz meghatározni, mi az a tudás, amivel a nyugati olvasó rendelkezik. A Foreign Policy ebből a szempontból a csúcs, számos külpolitikával foglalkozó szakember is olvassa, de mégsem indulhatunk ki abból, hogy mindent tudnak Közép-Európa huszadik századi történelméről.“ – magyarázza Tárnok, aki a keretezéshez visszatérve leszögezi,
a dekrétumoknak nem csak kisebbségi jogi vetülete van, a magántulajdon szentségének megsértése például intenzíven rezonál Amerikában is.
Annak megértése is külön kihívás amerikai szempontból, ki is a sértett fél; vagyis miért érinthet egyszerre magyar állampolgárokat, felvidéki magyarokat és helyi szlovákokat is az elkobzás. Van egy asszimilálódott szlovák unoka, akinek a nagyapja még magyar volt és most elveszik a földjét. Hogy lehetséges ez?
Ez nekünk világos, de egy amerikainak el kell magyarázni. Neki nehéz megértenie a folyamatokat.“
– mondja Tárnok, aki szerint tévút, ha a magyar olvasóközönségnek szánt írásokat egyszerűen lefordítjuk angolra, azzal ugyanis nem tudnak mit kezdeni Nyugaton: „más az alaptudás, más a szemlélet“.
A szakember kiemelte, az, hogy írása megjelenhetett a nyugati világ vezető külpolitikai lapjában, azt mutatja, igenis fontos, a nemzetközi nyilvánosság érdeklődésére joggal számot tartó kihívásokkal küzd a felvidéki magyarság.
A munka ugyanakkor nem állhat meg, sőt, a cikk megjelenése csupán az első lépések egyike. „Már van egy komolyan vehető, angol nyelvű hivatkozási alap, amire lehet építeni.“ – magyarázza Tárnok. „A feladat adott, kommunikálni kell a problémáinkat“.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
