77 évvel a II. világháború befejezése után úgy gondoltuk, végre itt az ideje méltó módon megemlékeznünk szülővárosunkat a megszálló vörös túlerővel szemben védő hős katonákról. Talán sokan nem tudják, de Esztergom térségében ’44 októberétől ’45 márciusáig zajlottak a harcok – fogalmazott megkeresésünkre Nagy Norbert, aki szeretné elérni, hogy a magyar történelem ezen fejezete se merüljön feledésbe, ezért társaival hagyományteremtő céllal emléktúra szervezésbe fogtak.
1944 decemberében bezárult a Budapestet körbevevő katonai gyűrű, és a szovjetek a 2. és 3. Ukrán Fronttal elfoglalták Esztergomot. 1945 januárjában megindult a német ellentámadás a Budapesten rekedt magyar és német katonák felmentésére, így január 6-án bevonultak Esztergomba. A front megmerevedett, és állóháború alakult ki a térségben. A frontvonal a Dunától, tehát a Szamárhegytől a Búbánatvölgyön keresztül Dorogig húzódott.
– Esztergomot a német 711-es gyalog hadosztály 744. ezredének katonái és a magyar 2. honvéd páncélos alakulatai védték. A Szamárhegyen ők ásták be magukat, a Hideglelős-keresztnél pedig szovjet csapatok. Február közepétől Budapest szovjet kézre került, és megindult az előrenyomulásuk Esztergom irányába. A szovjet légierő bombázta Tátot, Párkányt és Esztergomot is. A magyar és német katonák visszavonulásra kényszerültek, és Tát illetve Párkány irányába voltak kénytelenek elhagyni Esztergomot. A Szamárhegyen állomásozó magyar katonák viszont ostromgyűrűbe kerültek, a visszavonulás lehetősége nem adatott meg nekik. Ennek tudatában álltak hősiesen ellen utolsó vérükig a városra rontó ellenséges csapatokkal szemben. 1945 áprilisában a városvezetés elrendelte a körülbelül 100 elesett katona eltemetését. A magyar honvédeket kénytelenek voltak a hegyen végigfutó lövészárkokban, géppuskafészkekben és fedezékekben elhantolni. Nem győztek, de védték a hazát – fogalmazott.
Mint mondja, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom korábban is szervezett emléktúrákat olyan történelmi események köré, melyek mementóként állnak az utókornak, megmutatva nekünk, milyen nagyszerű nemzet vagyunk. Honvédő csaták, félelmet nem ismerő, bátor tettek egész sorára lehetünk büszkék magyarként, nem kell ezekért a szomszédba mennünk. A Hadak Útja túrasorozat fűzte egybe például az Attila Védvonal, a Rongyos Gárda, a Legbátrabb város emléktúrákat, csak, hogy néhányat említsek. Egyértelmű figyelemfelkeltés a célunk, sokan erről a várost védő, hős 100 katonáról soha sem hallottak, és miután nem tudunk olyan rendezvényről a témában, ami ennyi környékbeli és országos szervezet összefogásaként jött volna létre, így elhatároztuk, hogy megteremtjük az alapjait egy méltó főhajtásnak. Jelen lesz az ellenőrzőpontokon a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Farkasok Bajtársi Közösség, Betyársereg Esztergomi Klán, Esztergom Tábori Betyárok, a Mi Hazánk esztergomi alapszervezete, a Mi Hazánk Ifjai, a MÖM Komárom, párkányi hagyományőrzők és sok helyi civil.
– A tavalyi évben néhány barátommal és az ő családjukkal bejártuk a szűk területét a túrának. Felmentünk a Szamárhegyre a magyar katonák lövészárkaihoz, aztán pedig átsétáltunk a Sas-hegy felőli oldalra is, ahol ugyebár a szovjet állások voltak. Ebből lett a 8 km-es táv, ami – amint azt a példa is mutatja – családdal, gyerekekkel teljesíthető. A 8 km-es távot egyébként egy jó barátom fogja vezetni, aki magáról a helyszínekről történelmi és földrajzi szempontból is érdekes kiselőadásaival fogja színesebbé tenni utunkat – ismertette az előzményeket.
– A jövőről még igen nehéz beszélni jelen pillanatban. Nyakunkon egy folyamatosan változó intézkedéssorozat a covid kapcsán, és egy ukrán-orosz konfliktus. De bizakodóak vagyunk, természetesen hagyományteremtő céllal hoztuk létre, hogy évről évre nagyobb visszhangot kapjon az esemény, melynek elsődleges célja a megemlékezés az Esztergomot védő hős katonákra. Ugyanakkor kiváló sportolási lehetőség is a kihívást keresőknek, a túra 45 km-es távja bebarangolja a Pilis méltán népszerű erdőit, kilátópontjait – zárta gondolatait.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
