Megszólalt az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület „a szimbólumokat ért legutóbbi, a Székelyudvarhely címerét ért nemtelen támadás, és visszhangjának kigyűrűzése kapcsán”.
A szervezet elképesztőnek tartja, ami ma Romániában megtörténhet, hogy szó szerint az utcáról támadásokat lehet intézni tudományosan megalapozott, hivatalosan elfogadott jelképek ellen.
„Leszögezzük, hogy a címertudomány vagy idegen szóval heraldika és a zászlótudomány, vagy idegen szóval vexillológia, mint nevük is mutatja, tudományágak, a történelemtudomány úgynevezett segédtudományai, azaz segítik a történész munkáját, forrástudományok, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a történelemtudomány speciális tudományágai” – írják.
„A címerek jellemzője az állandósult használat. Így, minél régebbi egy címer, annál értékesebb. A címerek születési helyén, Nyugaton büszkén hordják a több évszázados címereket. Itthon, nálunk, Erdélyben is léteznek több évszázados, sőt több mint fél évezredes címerek is, melyeket nekünk is büszkén kellene hordanunk.
Ám nálunk feje tetejére állni látszik a világ. Ahelyett, hogy például Kolozsvár városa hat és fél évszázados címerével büszkélkedne, lecseréli azt egy a címertan szabályait be nem tartó, furcsa jelképre, utána meg történhetett ugyan politikai változás a város vezetésében, még most sem igyekszik visszaállítani történelmi címerét.
Székelyudvarhely címerének ügyét az országos legfelsőbb ügyészsége vizsgálja, mivel egy állatvédő egyesület feljelentette, mondva, hogy a jelkép állatkínzásra bujt fel. És az ország legfőbb nyomozó szerve azzal foglalkozik, hogy kivizsgálást folytat „közösség elleni felbujtás bűncselekményének” gyanújával a Btk. 368. cikkelye értelmében” – fejtik ki álláspontjukat a szakértők.
Történt-e bűncselekmény?
Majd felteszik a kérdést: történt-e bűncselekmény? Ki állapítja meg? Van-e a legfőbb ügyészségnek címertanra szakosodott munkatársa?
„Kételkedünk ebben, ugyanis egész Romániában mindössze hat szakember doktorált heraldikából, és még néhány történész, művészettörténész ért hozzá, de nem sokan.
A város címerét, melyet tavaly fogadott el a kormány, mint történelmi jelképet, ugyanabban a formában, ahogyan évszázadokkal ezelőtt használták, a maga egészében kell tekinteni, és azt keletkezésének időszakában kell értelmezni. A karddal átszúrt szív – az is van a címerben – az áldozathozatal jelképe, a medvefej a bátorságé. Ezek a jelképek több mint fél évezredesek, és Székelyudvarhely címerében, pecsétjében való használatuk több mint három évszázados.
A jelképnek, a városi tanács általi elfogadása után át kellett mennie három tudományos szűrőn. Elsőként a Hargita megyei címervizsgáló bizottság véleményezte kedvezően, aztán a bukaresti övezeti heraldikai bizottság, végül a Román Akadémia Országos Címertani, Genealógiai és Pecséttani Bizottsága, és a közigazgatási minisztérium terjesztette fel kormányhatározatra, de még a Parlament Törvényhozói Tanácsa is rábólintott.
Az állam címerét és pecsétjét meghatározó 1992/102-es törvény kimondja, hogy a törvény értelmében a közigazgatási egységeknek kidolgozhatnak saját címereket és pecséteket. A megyék, városok, községek címerét a kormány fogadja el az Országos Heraldikai Bizottság láttamozásával.
A közigazgatási címerek elfogadását szabályozó kormányhatározat alapján az Országos Heraldikai Bizottság által kidolgozott módszertani útmutató szerint kell eljárni. Ennek 3. pontja kimondja: a helyi címertani hagyományok megőrzésére kell törekedni. Ez Székelyudvarhely esetében tökéletesen megtörtént.
Más jelképek ellen is indítottak támadásokat, kormány által elfogadott címerek és zászlók ellen is. Egy címert meg is semmisítettek, a címerszimbolika miatt támadták, aztán eljárásbeli rendellenességet találtak. Zászlók megsemmisítésére eljárás folyik.
Szeretnénk tudatosítani, mint ahogyan az utcáról betévedt ember nem írhatja elő a sebész orvosnak, hogy a páciens veséjét műtse meg a mája helyett, úgy a heraldikában sem kellene az útszélről bekiabálni. A címertudományt hagyják a címertudósokra!” – fogalmaz a szervezet állásfoglalásában.
Fotó: Facebook
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
