A kazahsztáni Mária-kegyhely egy csodás halfogás színhelye volt

A kazahsztáni Mária-kegyhely egy csodás halfogás színhelye volt

A Boldogságos Szűz Kazahsztán védőszentje. José Luís Mumbiela Sierra, a kazahsztáni Almati püspöke még a 2019-es ad limina látogatáskor ismertette a Vatikáni Rádióban az ázsiai országban levő jelentős Mária-kegyhely, Ozjornoje történetét. A még mindig feszült helyzetben levő Kazahsztánt Ferenc pápa január 9-én ajánlotta az ozjornojei Béke Királynője oltalmába.

Ferenc pápa január 9-én, vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása után szokásos köszöntései, felhívásai között elsőnek foglalkozott a kazahsztáni feszült helyzettel. Mint mondta, fájdalommal értesült róla, hogy a napok óta tartó zavargásokban sokan életüket vesztették. Arról biztosította a közép-ázsiai ország híveit, hogy imádkozik az áldozatok és hozzátartozóik lelki üdvéért, abban reménykedve, hogy a szemben álló felek a párbeszéd révén valósítják meg minél előbb a társadalmi egyetértést. Végül Ferenc pápa az egész kazah népet Szűz Mária, az ozjornojei Béke Királynője oltalmába ajánlotta.

Ozjornoje Kazahsztán északi részén fekvő település, neve az orosz „ozero” (tó) szóból származik. Itt él az ország katolikusainak 40 százaléka. Azért lett Mária-kegyhely, mert a második világháború idején „csodás halfogás” színhelyévé vált. A sztálini totalitárius diktatúra idején, 1936-tól kezdve Ukrajna történelmi Volhínia régiójából, az ott élő lengyel kisebbség tagjai közül sokakat Kazahsztánnak ebbe a térségébe deportáltak. A barátságtalan, szélsőséges időjárású sztyeppéken a kitelepítettek barakkokat építettek, miközben sokat szenvedtek az éhínségtől és a zord hidegtől.

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén észrevették, hogy a hó elolvadását követően egy régóta kiszáradt tó csodálatos módon megtelt vízzel és nagy halakkal, olyan mennyiségben, hogy a deportáltak még a szomszédos falvak éhségét is csillapíthatták. A hó elolvadása nem lett volna elegendő ahhoz, hogy színültig megtöltse az öt kilométer hosszú, mély tavat, és nem volt arra sem magyarázat, hogy az évek óta kiszáradt tóba hogyan kerültek halak ilyen nagy mennyiségben.

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után enyhült az elnyomás, majd 1956-ban megszüntették a térségben élők deportált helyzetét. A következő években Észak-Kazahsztán városaiban és falvaiban néhány pap, kockáztatva szabadságát, titokban összegyűjtötte hívek csoportjait, hogy katekézist tartsanak nekik és szentségekben részesítsék őket. A kommunista hatóságok többeket letartóztattak közülük.

2019 februárjában a kazahsztáni püspöki konferencia főpásztorai, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán katolikus főpásztoraival együtt ad limina látogatáson vettek részt Rómában. Ebből az alkalomból az ozjornojei nemzeti Mária-kegyhelyhez fűződő képet ajándékoztak Ferenc pápának. A kép azt a jelenetet eleveníti meg, amikor a kazah etnikai vonásokkal ábrázolt Mária karjában a kis Jézussal egy tavon áll, amelyet a Gyermek kezéből átvett halakkal tölt meg.

Hírdetés

José Luís Mumbiela Sierra spanyol püspök, aki 2011-től az Almati Legszentebb Szentháromság Egyházmegye főpásztora és 2015-től a Kazahsztáni Püspöki Konferencia elnöke, a kép átadásakor a Vatikáni Rádiónak adott interjújában felidézte az 1941. március 25-i halfogás történetét, tisztázva, hogy a következő években nem volt mindig hal a tóban, de a helyzet megismétlődött a Fatimai Szűzanya jelenésének századik évfordulóján. „Nem a Szűzanya csodájáról beszélünk – fejtette ki akkor a főpásztor –, hanem arról, hogy

Az 1980-as években a környék hívei templomot emeltek a Fatimai Szűz tiszteletére – annak ellenére, hogy csak 1989-ben érkezhetett pap a térségbe –, amelyet Máriának, a Béke Királynőjének oltalmába ajánlottak. Így vált a Boldogságos Szűz Mária, a Béke Királynője Kazahsztán védőszentjévé – mondta el a püspök. Utalt Jézus szavaira, amelyeket Szent Fausztina Kowalska jegyzett fel: „Mondd el mindenkinek, hogy irgalmasságom olyan, mint egy parttalan óceán.”

– vonta le a végkövetkeztetést a kazahsztáni hívek főpásztora.

A Népek Evangelizációja Kongregáció 2021. szeptember 8-i rendeletének értelmében megalakult a Közép-ázsiai Katolikus Püspöki Konferencia, amelynek tagjai a kazah, üzbég, kirgiz, türkmén és tádzsik helyi egyházak főpásztorai. A Kazahsztáni Püspöki Konferencia utolsó, egyéni plenáris ülését szeptember 20–21-én tartották a kazah fővárosban, Nur-Szultanban.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News, Wikipedia, Catholic-Kazakhstan.org

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »