Az INEKO nyilvánosságra hozta a 2020-21-es tanév legjobb iskoláinak a rangsorát. Ez alapján a legjobb alapiskola egy kassai, a legjobb középiskola egy eperjesi ipari és elektrotechnikai szakközépiskola lett. A Szlovákia legjobb gimnáziuma címnek pedig egy pozsonyi gimnázium örülhet.
Az iskolák értékelésénél ezúttal nem vehették figyelembe a Tesztelés 5 és Tesztelés9 eredményeit, de az érettségi vizsgák extern, írásbeli részét sem, amelyek az elmúlt iskolaévben a járvány miatt elmaradtak. Pedig, ahogy ezt az intézmény közösségi oldalán is írja, ezek nagyon fontos mutatókkal szolgálnak a kiértékelésekhez.
Az iskolákat az INEKO legújabban már aszerint is értékelte, hogyan tudnak elhelyezkedni végzősei a munkaerőpiacon (középiskolák esetében), de figyelembe vette a rendkívüli versenyeredményeket (helyezések), a digitális technológiák használatát az oktatásban, a diákok és tanárok számát (a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat is beleértve), valamint az iskolák anyagi forrásait.
De hol végeztek a magyar iskolák?
Átfutva a legjobb alapiskolák jegyzékét, az első 30 között nem találtunk egyetlen magyar tanítási nyelvűt sem.
A gimnáziumok listájánál már szerencsésebbek voltunk, a 25. helyen végzett a komáromi Selye János Gimnázium.
A legtöbb magyar vagy vegyes tanítási nyelvű iskolát a középiskolák kategóriájában fedeztük fel.
Ha a középiskolák adatait összehasonlítjuk a 2019/20-as iskolaévvel, feltűnik, hogy 2-2 helyet javított a párkányi összevont magán szakközépiskola és a dunaszerdahelyi egészségügyi, 3-at pedig a komáromi ipari.
Megnéztük a gimnáziumok első 30-as listáját is visszamenőleg. Kiderült, hogy a komáromi magyar gimnázium 2019/20-ban is a 25. helyet szerezte meg a legjobbak listáján. 2018/19-ben pedig két magyar gimnáziumot fedeztünk fel a legjobbak között. Az egyik a kassai Márai Sándor Gimnázium volt, a lista 20. helyén, a másik pedig a pozsonyi Duna Utcai Magyar Gimnázium, a 24. helyen.
Mire jók a rangsorolások?
A listákat böngészgetve az emberben több kérdés is felmerül. Az egyik, vajon mennyire objektív ez a besorolás. Ez főleg az alapiskolákat illetően piszkálja az ember csőrét. Mert mégis máshogy mutatna a lista, ha legalább egy magyar is bekerült volna az országos top 30-ba. Annál is inkább, mert remek, magas színvonalon oktató iskolából minden régiónkban van jó néhány.
Ezelőtt néhány évvel több iskolával együtt az övék is felkerült egy ilyenre. Az INEKO nem komplexen értékeli az iskolák színvonalát, hanem a diákok eredményeiről tájékoztat. Hozzáteszi: az ilyen listák néha nagy meglepetéseket is tudnak okozni, mert olyan iskolák is jó helyekre kerülhetnek, amelyek teljesítményükben messze elmaradnak a környék többi iskolájától.
A középiskolák örülnek minden gyermeknek, bármilyen alapiskolából érkezik is. Nagy Árpád szerint az sem lehet mérvadó, hogy egy-egy iskola hány gyereket készít fel és visz különböző versenyekre, mert más egy több száz fős városi iskolából tehetséges diákokat találni, mint egy száz fő alattiból.
A legfontosabbnak azt tartom, hogy minden gyermekből, a képességeitől függően, hozzuk ki a maximumot”
– teszi hozzá.
Ezekhez a szavakhoz aligha kell kommentár. Nem tesztek és dicsőséglisták „döntik el”, hogy gyermekeink megfelelő tudással és életrevalósággal vannak-e felvértezve. Sokkal inkább az, milyen pedagógusok és hogyan oktatják őket. Szerencsére már egyre több helyen személyre szabottan, képességeikhez mérten gyarapodhatnak a tudásukban. S egyszer talán megérjük azt is, hogy szinte minden gyermek szeretni fog iskolába járni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
