Világszerte egyre több és súlyosabb gondot okoznak az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók. Miattuk különösen nehéz a betegek kezelése. A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói most egy újszerű fertőtlenítőmódszert dolgoztak ki, amelyet a múlt év decemberében a Journal of Biophotonics szaklapban hoztak nyilvánosságra.
Közismert, hogy léteznek olyan módszerek, eszközök, amelyekkel eredményesen lehet különféle tárgyakat, eszközöket fertőtleníteni. Ilyen például a hő, a sugárzás és különféle vegyszerek, például a fehérítő. Ezek mindegyike túlságosan káros ahhoz, hogy embereken vagy például vérkészítményeken alkalmazzák.
Az ultrarövid impulzusú lézer a megoldás?
A Washington Egyetem Orvostudományi Karának kutatói szerint megtalálták a valóban használható módszert: ez az úgynevezett ultrarövid impulzusú lézer. Szerintük ezzel elpusztíthatók az olyan, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok és baktériumspórák, amelyeket másként alig lehet elpusztítani. Shaw-Wei (David) Tsen, a Washington Egyetem Mallinckrodt Radiológiai Intézetének oktatója így beszélt erről: „Az ultrarövid impulzusú lézertechnológia egyedülálló módon hatástalanítja a kórokozókat, miközben nem árt az emberi fehérjéknek és sejteknek. Képzeljük el, hogy a műtéti seb bevarrása előtt lézersugárral pásztáznánk át az érintett területet, és ezzel tovább csökkenthetnénk a fertőzés esélyét. Hiszem, hogy ezt a technológiát hamarosan biológiai termékek in vitro fertőtlenítésére, sőt a jövőben a véráramban fellépő fertőzések kezelésére is alkalmazzák úgy, hogy a beteget dialízis készülékre kapcsolják, és vérét lézeres készüléken engedik át.” Az a legjobb az egészben, hogy e lézer használata biztonságosnak nevezhető. Erre egyébként már korábban rájöttek. Shaw-Wei (David) Tsen és Samuel Achilefu, az egyetem Biofotonikai Kutatóközpontjának igazgatója évek óta kutatja az ultrarövid impulzusú lézer csíraölő tulajdonságait. Ők jöttek rá, hogy az ilyen lézer úgy képes hatástalanítani a vírusokat és a közönséges baktériumokat, hogy közben nem károsítja az emberi sejteket.
Túlélik a főzést és a forralást
Kísérleteiket többféle, antibiotikumoknak ellenálló baktériumra is kiterjesztették. Az egyik baktérium a tüdő és más szervek fertőzéseit okozza, a másik húgyúti fertőzéseket, hasmenést és sebfertőzést vált ki. A Bacillus cereus baktérium spórái ellen is használták az ultrarövid impulzusú lézert. Az említett baktérium spórái arról ismertek, hogy még a főzést és a forralást is túlélik. A lézer minden esetben az összes vizsgált kórokozó több mint 99,9%-át elpusztította, így számuk több mint ezerszeresen csökkent.
„Korábban nyilvánosságra hoztunk egy tanulmányt, amelyben rámutattunk, hogy a lézernek kell bizonyos teljesítmény a vírusok hatástalanításához. Miután növeltük a teljesítményt, elindult a baktériumok hatástalanítása. De még ennél is nagyobb teljesítményre van szükség, és nagyságrendekkel nagyobbra van szükség, hogy az emberi sejteket is pusztítani tudja. Tehát van egy terápiás rés, amikor a lézert úgy állíthatjuk be, hogy elpusztítsuk vele a kórokozókat anélkül, hogy az emberi sejtekre bármilyen hatása lenne” – mondja Shaw-Wei (David) Tsen.
Bármi, ami emberi vagy állati eredetű, kórokozókkal fertőződhet.
Tudjuk, minden vérkészítményt átvizsgálnak, mielőtt felhasználják beteg ember mentésére. Azt fontos tudni, mit akarnak hatástalanítani. Az ismeretlent ugyanis nehéz megtalálni. Ebből az következik, hogy ha egy eladdig ismeretlen, vér útján terjedő vírus jelenik meg – mint a HIV a 70-es és 80-as években –, az észrevétlenül bekerülhet a vérkeringésbe. Ámde Shaw-Wei (David) Tsen szerint „az ultrarövid impulzusú lézer biztosíthatja, hogy a vérkeringésben ne legyen ismert és ismeretlen kórokozó”.
A kutatók úgy vélik, az ultrarövid impulzusú lézerre vonatkozó eredményeik alapján – természetesen a módszer tökéletesítését követően – a jövőben sebek és vérkészítmények fertőtlenítésére is használható lesz.
Az ausztrál sirályok fertőzöttek
Márpedig a jövőben nagy szükség lehet az igazán hatásos fertőtlenítőkre, kórokozókat semlegesítő eszközökre, mert egyre több az olyan, szinte mindenütt jelen lévő kórokozó, amely ellenáll az antibiotikumoknak. Például 2019-ben ausztrál kutatók kimutatták, hogy az őshonos ausztrál sirályok húsz százaléka hordozza az embereknél igen súlyos fertőzést okozó kólibaktériumot. A Journal of Antimicrobial Chemotherapy szaklapban közzétett tanulmány szerzői úgy vélik, a sirályok a hulladékhalmokban és a szennyvízben való keresgéléskor kerülnek kapcsolatba a veszélyes kórokozókkal. Az emberek pedig a sirályok ürülékétől fertőződhetnek meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
