A Renault a furgonok terén is több évtizedre visszatekintő tapasztalatokkal rendelkezik. Most a Kangoo Van került hosszabb tesztelésre a kezem ügyébe. Tény, hogy ez a változat drágább, de lényegesen modernebb technológiákat és praktikusabb megoldásokat kínál, mint az első ránézésre majdnem ugyanolyan, de azért fapados Express Van.
A Kangoo Vannal először nyáron, a szlovákiai sajtóbemutató során ismerkedtem meg, s már akkor meglepett, milyen megkapó külsőt kapott – különösen, ha belegondolok abba, mennyire unalmasak voltak a modell előző generációi. Sokat dobtak a megjelenésén a C alakú LED-es fényjegyek.
Csapjunk rögtön a lovak közé. Az egyik legpraktikusabb megoldás a járgányban kétségkívül a belső visszapillantó tükröt helyettesítő képernyő, amely az autó hátulján elhelyezett kamera képét mutatja.
Az aktuális generáció egyik legfontosabb ismertetőjele az úgynevezett Open Sesame by Renault megoldás, ami nem más, mint a hiányzó B-oszlop. Így a piacon a legnagyobb oldalsó nyílásnak (1,45 m) köszönhetően a Kangoo Van nagyon egyszerű hozzáférést biztosít a rakományhoz. A ki- és bepakolást könnyíti, hogy a jobb oldali ajtót 90 fokos szögben lehet kinyitni. Ha még ez sem lenne elég a hosszabb tárgyak szállítására, nem kell csüggedni, a kis furgonban ugyanis körülbelül 10 másodperc alatt összehajthatják a utasülést, amely így egybeolvas a padlóval. Ezután már csak elég kihajtani a rácsozott válaszfalat, s már semmi sem áll útjában annak, hogy egy 3,05 méteres tárgyat is kényelmesen elhelyezzenek az autóban.
További praktikus megoldás a Renault polcrendszer, melynek része a raktér plafonjára helyezhető csomagtartó, amelyen akár 2 méter hosszú tárgyakat, például létrát vagy csöveket is szállíthat, mindezt úgy, hogy szabadon marad a rakodótér padlója.
Nemcsak az utastér, hanem a vezetési élmény is megközelíti a személyautók kényelmét. Értelemszerűen nagyobb sebességeknél és autópályán, üres rakodótérrel a Kangoo Van kissé bizonytalan, ám már minimális terhelés is elég ahhoz, hogy a járgány elnyerje a kellő magabiztosságot.
A motorházban egy négyhengeres 1,5 literes dízelmotor volt, 70 kW (95 LE) teljesítménnyel. A papírforma tehát nem túl biztató, ám az egyhetes tesztelés során engem teljesen meggyőzött. Városban és országutakon még a megpakolt Kangoo Van is kellő dinamikával rendelkezik, mindez elsősorban a 260 Nm-es forgatónyomatéknak köszönhető, lendületéből így csak az autópályán veszít. Bár én az automata sebességváltók híve vagyok, a kézi váltó ebben az esetben jól együttműködik a motorral, s könnyen megszoktam.
Az átlagfogyasztás egy hét alatt, amikor nem mindig volt telepakolva a rakodótér, 5,8 liter volt. Városban 6,2 literes fogyasztásra számíthatnak annak függvényében, milyen a vezetési stílusuk és mennyire van leterhelve a furgon. Országúton a fogyasztás öt liter környékén mozog, míg sztrádán már megközelíti a hét litert 100 kilométeren.
A Kangoo Van elsősorban a tehetősebb vállalkozókat fogja megszólítani, hiszen alapban is 16 900 euróba kerül. Nem hiszem, hogy ebben a szegmensben a számos vezetést elősegítő és biztonságot növelő rendszer miatt fogják ezt a járgányt választani, a hiányzó B-oszlop, a praktikus áruszállítási megoldások viszont már a Kangoo Van oldalára billenthetik a mérleg nyelvét. Ráadásul úton van a járgány meghosszabbított és elektromos meghajtással is rendelkező változata, ami már a hazai piacon is számottevő tényező lehet.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
