Recep Tayyip Erdogan török elnök üdvözölte, hogy a török igazságszolgáltatás bírálata miatt a minap nem kívánatos személynek minősített 10 nyugati ország ankarai nagykövete "visszakozott", és arra tett ígéretett, hogy nem avatkozik be Törökország belügyeibe – közölte hétfőn az NTV török hírtelevízió a török államfői hivatalra hivatkozva.
Az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nagykövetségei múlt hétfőn közös nyilatkozatban bírálták a török igazságszolgáltatást a négy éve börtönben ülő Osman Kavala török üzletember, emberi jogi aktivista pereinek "késleltetése" miatt, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát.
A török államfő az esetre reagálva először felvetette a misszióvezetők hazaküldését, majd szombaton elrendelte a diplomaták nem kívánatos személlyé nyilvánítását.
Az amerikai külképviselet hétfőn a hivatalos Twitter-fiókján bejelentette: az Egyesült Államok megerősíti, hogy tartja magát a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 41. cikkéhez. A szerződés 41. cikke kimondja, hogy diplomaták nem avatkozhatnak be a fogadó ország belügyeibe.
Az amerikai nagykövetség megfogalmazását később a többi szóban forgó ország külképviselete is megosztotta a Twitteren.
Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek.
A 64 éves Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult. Ráadásul a Gezi parki tüntetésekkel kapcsolatos eljárás idén májusban újraindult, miután az előző perben született felmentő ítéleteket a fellebbviteli bíróság januárban hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. Az ügy következő tárgyalása november 26-án lesz.
Kavala második, a 2016-os hatalomátvétellel kapcsolatos pere 2020 decemberében kezdődött meg.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben rendelkezett a férfi szabadlábra helyezéséről, arra hivatkozva, hogy a bebörtönzésével el akarják hallgattatni, és a vádat egyetlen bizonyíték sem támasztja alá.
Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, azt jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2019-es határozatával.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
