Több mint hat évvel ezelőtt, 2015 augusztusában az Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara még amiatt panaszkodott, hogy legalább 150-200 ezer hektár mezőgazdasági szántóföld van külföldi kezekben, többnyire dán, holland, német és itt-ott kínai tulajdonban. Az akkori és az azt követő szlovák kormányt különösebben nem zavarta a dolog.
Sőt, amiatt, hogy utóbbi években egyre nagyobb a dán sertésfarmok terjeszkedésével szembeni lakossági ellenállás, egykori vagy még “praktizáló” szlovákiai politikusok is besegítenek törekvéseik előremozdításában. Hogy a hatóságok félrenézéseiről, a környezetvédelmi törvények feltűnően rugalmas kezeléséről és ellenőrzéséről e farmok esetén ne is beszéljünk. Ma a szlovák liberális külügyminisztérium és a sajtó egy igen nagy részének az a legnagyobb gondja, hogy magyar állami pénzek segítségével magyarországi szereplők vásárolhatnak mezőgazdasági területeket Szlovákiában. Ivan Korčok törvény módosítana és “szabálytalan” magyar eljárásról beszél. Az Élelmiszerkamara azonban még mindig nem a magyar térnyeréssel van elfoglalva.
A szlovák liberális hisztéria fókuszában most annak a magyar földvásárlási alapnak a létrehozása áll, amely 400 millió euróból gazdálkodna, és az összeg 70 százalékát, tehát 280 millió eurót a magyar állami költségvetés fedezné. Az összeg magyarországi mezőgazdasági szerepelők szlovákiai beruházásait segítené elő.
Magyarkártya új csomagolásban
Ivan Korčok szlovák külügyminiszter október 5-én még Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón nevezte magyar kollégáját a barátjának. Egy nappal később a szokásosnál visszafogottabb hangvételű, de azért még mindig magyar kormányt bíráló kijelentéseket tett a Soros György érdekeltségébe tartozó SME szlovák napilap internetes kiadásának nyilatkozva. Arról beszélt például, hogy Magyarország Szlovákiával szemben bizonyos szabályokat nem tartott be. Azt persze elismerte, hogy a külföldiek földvásárlása teljesen normális dolog az EU keretein belül, mégsem érti, miért kell ehhez magyar állami pénzeket is megmozgatni.
Megjegyezzük, hogy ugyanezt a kérdést fel lehetne tenni a dán vállalatok esetében, amelyek minimum államilag támogatott kedvezményes kölcsönöket kapnak anyaországuktól, hogy olyan technológiával dolgozzanak Szlovákiában, amelyet veszélyessége és környezeti hatása miatt Dániában betiltottak. Korčoknak – ahogy egyébként a szlovák sajtó zömének – ezzel láthatóan nincs problémája. Ha Magyarországról és magyar tőkéről van szó, azonnal előkerül a kettős mérce.
Azt is érdemes elmondani, hogy bár nem vitathatjuk el, hogy Korčok kismilliószor kihangsúlyozta, mennyire jók a szlovák-magyar kapcsolatok, és hogy nincs konfliktus a két ország között, a sajtó ebből nagyjából annyit hallott meg, hogy “Orbán ingatlanokat és termőföldet vásárol fel Szlovákiában”.
Korčok-Szijjártó találkozó: Rendszeres találkozóban és a kapcsolatok elmélyítésében egyeztek meg a külügyminiszterek
Jön a törvénymódosítás
Persze nyilván az sem segített a helyzeten, hogy két nappal azután, hogy Szijjártó Pétert barátjának nevezte, Ivan Korčok bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez abból a célból, hogy rálátást kapjon arra, ha külföldiek jutnak hozzá szlovákiai telkekhez. A Szlovák Geodéziai, Térképészeti és Kataszteri Hivatal ehhez készséggel hozzájárult.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar földvásárlási alap létrehozását igen nehéz revizionista szándékúnak becsomagolni. Szijjártó Péter ugyanis pozsonyi látogatása alkalmával igen józan érvekkel támasztotta alá, hogy teljesen ésszerű gazdasági megfontolások állnak a háttérben. Sőt, a szlovák fél számára valahol lesújtó lehetett az a helyzet, hogy a magyar külügyminiszter beszámol a Szlovákiában terjeszkedő magyar, és a Magyarországon beruházni akaró szlovákiai vállalatoknak nyújtott magyar támogatásokról.
A kontraszt Magyarország gazdasági ténykedése és a szlovák külügyi és gazdasági tárca (mindkettő SaS-es, liberális kézben van) teljesítménye között csillagászati. Elég meghallgatni Szijjártó Péter által felsorolt magyar eredményeket, a puszta számokat, és a szlovák kollégái által néha felvázolt, konkrétumok nélküli homályos szándékokkal, amelyek többségében mindig csak szándékok maradnak. Hogy a Pozsony-Kassa autópálya-összeköttetés Magyarországon történő megvalósulásáról ne is beszéljünk.
Magyarország miatt akar rendkívüli parlamenti ülést összehívatni a Smer
Az Agrárkamara legalább következetes
A sajtó és a liberális politikusok, no, meg a mélynemzeti érzelmekre játszó baloldali ellenzék képviselői megtalálták a számításukat a témában. Ugyanakkor Szlovákiában talán az egyetlen szervezet, amely ideológiai megközelítés helyett a gazdasági realitások miatt aggódik a külföldi tőke okán, az az Agrárkamara.
“Mezőgazdasági és nemzeti érdekek szempontjából is szomorú és nyugtalanító, hogy a szlovákiai gazdák által megművelt termőföldet idegenek vásárolják megakik hazájuktól erre acélra hivatalos és rejtett expanziós támogatásokat kapnak. “
idézte a kamara szóvivőjét a DenníkŠtandard szlovák konzervatív hírportál. A kamara álláspontja ugyanis az elmúlt hat évben nem változott. Szerintük ugyanis mindegy, hogy német, hollan, dán vagy magyar (és a magyar csak a téma kontextusa miatt került a felsorolásba) a felvásárló, a helyzet az, hogy háromszor nagyobb ajánlatot tudnak tenni a fölre, mint az átlag szlovákiai gazda.
“Minden elvesztett földterülettel, főleg termőfölddel, gyengül az ország, mert csökkenti az élelmiszer-önellátást. Ily módon elveszítjük az ellenőrzést a saját területünk felett, miközben az önellátásunk jelentősen csökken”
fogalmazott a kamara. A dolog érdekessége, hogy ők épp a hatékony állami támogatásban látják a megoldást, csakhogy azt a szlovákiai gazdák határon belül sem kapnak meg, nemhogy külföldi exportterjeszkedés céljából…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
