Engedélyezni fogja a brit kormány a génszerkesztési technikák alkalmazását olyan haszonnövények kutatására, kifejlesztésére, amelyek nagyobb hozammal bírnak, kevesebb rovarölőszer szükséges termesztésükhöz és csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A génszerkesztés jóval gyorsabban és pontosabban képes változásokat előidézni a növény- vagy állatfajok jellegzetességeiben, mint a hagyományos fajnemesítés, amelyet évszázadok óta alkalmaznak erősebb, egészségesebb termények és állatok létrehozására.
Az új szabályozás kialakításakor a brit kormány elválasztotta a génszerkesztést a génmódosítástól. Az előbbi egy célzott, rendkívül pontos beavatkozás egy faj DNS-ébe, utóbbi egyik faj DNS-ének átvitelét jelenti egy másik fajba. Az Európai Unió mindkét eljárást azonos korlátozásoknak veti alá, az Európai Unióból való kiválás nyomán vált lehetővé az Egyesült Királyság számára az uniós szabályoktól való eltérés.
Az új szabályozás lehetővé teszi génszerkesztett növények szántóföldi termesztésének kipróbálását Angliában hónapokon keresztül tartó és több ezer fontba kerülő engedélyezési folyamat nélkül, a tudósoknak csak bejelentési kötelezettségük lesz.
"A génszerkesztés képes hasznosítani a természet biztosította genetikai forrásokat. Ez egy olyan eszköz, amely segíthet minket abban, hogy megbirkózzunk a legnagyobb kihívásokkal az élelmiszerbiztonság, a klímaváltozás és a biológiai sokféleség elvesztése terén" – írta közleményében George Eustice környezetvédelmi miniszter.
A döntést annak ellenére hozta a brit kormány, hogy az általa indított konzultáción a válaszadók 87 százaléka aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a génszerkesztés kockázata nagyobb, mint a hagyományos fajnemesítésé, és úgy vélte, hogy ugyanúgy kell szabályozni, mint a génmódostást.
A tárcavezető ígéretet tett arra, hogy szorosan együtt fognak dolgozni a gazdák csoportjaival és környezetvédelmi szervezetekkel a lehető legjobb szabályozásért.
A tudományos közösség azonban méltatta a döntést. "A génszerkesztés a legizgalmasabb technológia, amelyet a növénytermesztés tudománya terén dolgozva az elmúlt években láttam. Lehetővé tesz kis változtatásokat a termény DNS-ében, amelyekre a betegségeknek, az időjárási szélsőségeknek való ellenállás, a jobb tápérték elérése terén szükségünk van" – magyarázta Wendy Harwood, a 110 éves norwichi növénykutató és genetikai központ kutatója.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
