Mozgalmas történelem, kellemes időtöltésre alkalmas jelen, valamint fák, erdők, vizek és óriási terek jellemzik a többségében szlovákiai magyarok által lakott alsó-csallóközi várost, Gútát.
10558 fő. A Szlovák Statisztikai Hivatal év eleji adatai szerint ennyi lakosa van Gútának. A Komáromi járás második legnagyobb települését pár száz fős plusszal közvetlenül Felsővízköz (Svidník), Újtölgyes (Nová Dubnica) és Holics (Holíč) előzik meg. Mögötte pedig – ismét csak pár száz lakossal lemaradva – Fülek, Sztropkó (Stropkov) és Párkány következik.
A korábbi évtizedekhez képest ugyan csökkent a magyar lakosság száma, ám még a 2011-es népszámlálás szerint is 76,7 százaléknyi az arányuk. Ugyancsak szívósan őrzi a város a római katolikus többséget: a 2011-es cenzus szerint 8246 fő, vagyis a népesség 76,18 %-a vallotta magát Róma hívének, míg őket messze lemaradva követik az evangélikusok 445 (4,11%) és a reformátusok 294 (2,71%).
A város egyik legfontosabb közösségi ünnepsége a sortáncjárás, amelynek megtartását idén és tavaly nagyban akadályozta a járványhelyzet, ám nem kevés gútai emlegeti jó szívvel és büszkén ezt a szokást. Ugyancsak lényeges esemény az idén augusztusban már vélhetően újra megvalósuló Gútai Búcsú és Vásár még akkor is, ha bizonyos mértékig korlátokat fognak szabni a járványügyi óvintézkedések. Többek között a hajómalom és a tájház jelentette néprajzi értékek vagy a Szent Rozália park jelképes – és szakrális – tere tartalmasságuk mellett az elmélkedésre is lehetőséget nyújtanak. Végül nem szabad elfeledni azt sem, hogy Gúta voltaképpen iskolaváros is: két magyar és egy szlovák tannyelvű alapiskola mellett működik itt egy magyar egyházi iskolaközpont, valamint egy magán-szakközépiskola – s megemlíthetjük a Művészeti Alapiskolát is.
Kis város – óriási tér
Kisvárosi népesség ide vagy oda, a gútai kataszteri területet bejárni nem kis feladat. A térképre ránézve azonnal látjuk: a város határa nem ér véget a Csallóköz területén. Észak felé ugyanis átnyúlik a Kis-Dunán, hogy már mátyusföldi területen érjen véget, keleti irányban pedig egy rész a Vág bal partját is elfoglalja. Nem csoda, hogy tájainkon Gúta közvetlen környékét tarthatjuk a kisalföldi tanyás települések egyik legfontosabb és legsokatmondóbb példájának.
Nem mindenki számára nyilvánvaló, de Gúta területileg a kilencedik legnagyobb szlovákiai városnak számít. A maga 106,82 négyzetkilométerével olyan településeket utasít maga mögé, mint például Besztercebánya (103,38 km2), Komárom (103,17 km2), Nyitra (100,48 km2) vagy Zsolna (80,03 km2). Ha valaki tehát szereti a nagy tereket, akkor kedvére való helyszínre lelhet a gútai határban. Annál is inkább, mert az alsó-csallóközi város népsűrűség szerint csak 98,84 fő/km-s mutatóval bír, ami jelenleg a 14. szlovákiai helyre elegendő.
Kihívások és értékek
Úton-útfélen lehet hallani azt az érvet Gútán, amely szinte mindenhol elhangzik a szlovákiai magyar nyelvterületen: leszakadó régiónak minősül a térség, az állam csak kevéssé figyel – ha figyel egyáltalán – a környékre. Az 1990-től kiépülő piacgazdaság térnyerése sem érintett jól minden gútait: az addig kiterjedt háztáji gazdálkodás kifizetődősége lecsökkent, s a nagyobb állami vállalatok – például a babetta- és a bútorgyár – megszűnése sem javított a megélhetési lehetőségeken. A nehézségek ellenére azonban az 1981-es csúcshoz (11295 fő) képest nem drámai a népességfogyás.
Gúta földrajzi helyzete azonban egyszersmind előnyt is jelent. A várost mindenütt zöld veszi körül, ami sokrétű erőforrás. A természeti értékeket napjainkban egyre nagyobbra tartják az emberek, hiszen tömegeket képes megnyugtatni a víz és a fák közelsége. Gúta határában bőven van lehetőség halászatra, kültéri sportolásra, de akár még a gyógynövénygyűjtést is megemlíthetjük. Bárki izgatottan várhatja, hogy megépüljön a Vág-menti kerékpárút folytatása, amely már most is élvezetes és nyugalomteli bringázásra nyújt lehetőség Gúta és Komárom, a járás két legfontosabb városa között. Volt már olyan kerékpározó, aki úgy fogalmazott: a zöld árnyalatainak végtelen sorával egyszerűen nem tud betelni ezen az útvonalon. És valóban: a hangulat hamisítatlanul alsó-csallóközi.
Fejlesztések
Az idillt, amelyet az erdők és a vizek jelentenek, manapság talán leginkább a közlekedési viszonyok zavarják meg. Talán ezért sem meglepő, hogy a városházán is ezen a téren szeretnének előrelépést elérni más egyéb fejlesztési prioritások mellett.
„A közeljövőben mindenképpen szeretnénk foglalkozni az egészségügyi központtal. Ez most egy nagy témának számít Gútán: hamarosan megépül egy központi egészségügyi ellátórendszer. Amiben lemaradásunk van – s ez hosszú időre fog még szólni – azok a helyi utaink, s főként a járdáink rendbetétele. Úgy érezzük, hogy ezen a téren nagyon sok tennivaló vár ránk, mivel ahogy minden más városban, úgy nálunk is megnőtt a forgalom. Aztán Gútán jelen pillanatban nincs szennyvíztisztító állomás. Úgy néz ki, hogy »megmozdultak a hegyek«, s hamarosan, a következő hetekben vagy hónapokban megtörténik az alapkőletétel, majd a Nyugat-szlovákiai Vízművek elkezdi a tisztítóállomás építését. Amikor ezzel elkészülnek – s itt most éveket ugrottam előre –, akkor pedig a városi kanalizáció fejlesztésére kerül sor. Úgy érzem, hogy az iskoláink és óvodáink rendben vannak, rengeteg erőforrást áldoztunk rájuk, minden lehetőségük megvan. Nem feledkezünk el a városközpont bővítéséről sem a Szent Rozália parkban, a jelképes temetőnél“ – mondta lapunknak Horváth Árpád polgármester.
Ha máshol nem, legalább a tervezőasztalon már szerepel néhány olyan regionális jelentőségű fejlesztési terv, ami nemcsak Gútára nehezedő tranzitforgalmat számolná fel, de vélhetően befektetéseket is vonzana a térségbe. Egyszer majd a várostól pár kilométerre északra fog elhaladni az R7-es gyorsforgalmi út, amely mind nyugati, mind keleti irányban megnövelné a gútaiak mozgásterét. Ugyancsak lehet hallani arról, hogy újraindítanák a Gúta-Komárom vasútvonalat is, mi több, tovább kéne azt építeni Negyed felé, hogy így jöjjön létre az összeköttetés két járási székhely, Vágsellye és Komárom között. Végül pedig Nyitra megye terülrendezési tervében megtalálható a gútai elkerülőút vázlatos nyomvonala is. Sajnos mindhárom fejlesztésre évtizedeket kell még várni. Leghamarabb a Gútát Komárommal összekötő 573-as másodosztályú út modernizációja valósulhat meg.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
