Májelégtelenséghez bármelyik májkárosító hatás vagy májműködés-zavar vezethet. Ezek a jelek mutatják, hogy a máj már nem tudja ellátni a szervezetben betöltött szerepét.
Nagyon fontos szervünk a máj, központi szerepet tölt be többek között a szénhidrát, zsír, és fehérje anyagcserében, a méregtelenítésben, a szervezet számára létfontosságú vegyületek termelésében, és tárolásában. Kiválasztja a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen epét, jellegzetes színe a vérfesték (hemoglobin) bomlástermékének, a bilirubinnak köszönhető – írja a Házipatika.com.
Májelégtelenséghez bármelyik májkárosító hatás vagy májműködés-zavar vezethet, a máj jelentős részének károsodnia kell ahhoz, hogy kialakuljon. Oka lehet a túlzott alkoholfogyasztás, mérgek, vegyszerek, gyógyszerek, de akár vírusok is. Szerepet játszhatnak kialakulásában az epepangás, autoimmun betegségek, májzsugor (a szerv sorvadásához vezető kötőszövetes-heges átépülés) és a daganatok is.
Noha kisebb mennyiségű alkoholt a máj minden károsodás nélkül képes lebontani, ez a mennyiség egyénenként változó, ami genetikai-, aktuális endogén- és környezeti tényezőktől függ. Amikor a szervezet alkoholterhelése meghaladja a kritikus értéket, és ez az állapot tartósan fennáll, akkor már májkárosodással kell számolni.
Ebből kifolyólag a májelégtelenség hirtelen is felléphet, de akár krónikus lefolyású is lehet. Kezdetben általános tünetekkel jelentkezik mind az akut, mind az idült betegség, ilyen a hasi fájdalom, az étvágytalanság, a hányinger és hányás, az általános gyengeség és fáradékonyság. Ahogy a máj munkája egyre jobban elégtelenné válik, egyes képző, illetve káros anyagokat lebontó funkciója kimerül, úgy jelennek meg sorra a tünetek.
Az akut májelégtelenség az egészséges állapotból néhány nap alatt életveszélyes állapotot teremthet, míg a krónikus májelégtelenség során az egészségromlás fokozatosan megy végbe, amire leggyakrabban már előrehaladott állapotban, a betegséghez kapcsolódó szövődmény – például lépmegnagyobbodás, életveszélyes gyomortáji vérzés – hívja csak fel a figyelmet.
Az anyagcseretermékek kóros felgyülemlése miatt jellegzetes tünete a sárgaság, a felszaporodó bilirubin a szem (szubikterusz) és a bőr (ikterusz) színelváltozását okozza, míg bomlástermékei a májat megkerülve a vesén keresztül távoznak, ami a széklet halványodását, a vizeletnek pedig a barnulását eredményezi.
Olyan idegrendszeri tünet is megjelenhet, mint a májkóma (hepatikus enkefalopátia). A beteg hajlamossá válik a vérzésre vagy a szöveti bevérzésekre a kialakuló véralvadási zavarok miatt, a testszerte – de főként a hasnál (aszcitesz) – megjelenő vizenyőket (ödéma) a szérumfehérje (albumin) alacsony szintje okozza.
Amennyiben a máj érrendszeri működésének kimerülése miatt a májkapuérben az akadályozott keringés miatt megnő a nyomás, további szövődmények jelentkeznek, ezek tompa, állandó fájdalommal járnak. Az úgynevezett portálismagas vérnyomásvégbéltáji aranyerességhez, a nyelőcső és a gyomortájék visszerességéhez, a tápcsatorna májat elkerülő, illetve a hasfali vénás hálózat tágulatához (kaput Meduzé), ezáltal életveszélyes vérzésekhez, továbbá lépmegnagyobbodáshoz is vezethet.
Súlyos májelégtelenség esetén annyira leromlik a beteg tudata, hogy viselkedése zavart lesz, és fokozott aluszékonyság figyelhető meg nála. Végstádiumban kóma alakulhat ki, a halált a vese teljes leállása okozhatja.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
