A húsvét hétfőt gazdag népszokások, hagyományok övezik. Ez a nap a néphagyományban „Vízbevető hétfő” néven is ismert, ez is utal a locsolás egykori módjára, amikor a legények a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték és egy vödör vízzel leöntötték őket. Cserébe a legények hímes tojást kaptak. A vírushelyzet miatt sajnos idén is elmaradnak ezek a szokások, ezért a hagyományok ismerőivel legalább egy stúdióbeszélgetésben igyekszünk feleleveníteni azokat. Az Ünnepváró vendégei ezúttal a Motolla Kézműves Baráti Kör tagjai, Benko Tünde tárgyalkotó népművész és Benko Pál gimnáziumi tanár, akiket online kapcsolunk, valamint Varga Norbert közművelődési szakember, folklórkutató.
Az Ünnepváró füleki stúdiójában ezúttal a húsvéti szokásokról, a húsvét jelképeiről, valamint a hagyományok közösségmegtartó erejéről beszélgetünk vendégeinkkel.
Ha megfigyeljük a népi hagyományokat, akkor a tojás, mint szimbólum végigkíséri az ember életét. Valamikor a születendő gyermek vizébe is tojást ütöttek, hogy egészséges legyen.
– hangzik el a beszélgetésben.
A locsolkodásnak közösségformáló hatása volt. A legények mindig együtt jártak, ez közösségi esemény volt. A jelenben is közösségre van szükség, hogy egy szokás, hagyomány tovább éljen.
– hangsúlyozta Varga Norbert, aki a Rakonca néptáncegyüttes tagjaival minden évben elmegy meglocsolni a lányokat.
Locsolkodás után a Rakoncásokkal a füleki várban találkozhatunk, hiszen rendszeres résztvevői a nagy sikerű Palóc húsvét című rendezvénynek, melynek hagyományosan minden évben a füleki vár ad otthont.
Idén tizenhatodik alkalommal rendezték volna meg az eseményt, viszont a járványhelyzet ezt sajnos nem tette lehetővé.
Azonban érdemes beszélni róla, hiszen a közkedvelt tavaszi fesztivál már jócskán kinőtte magát, és nem csak a környékről, de az ország minden pontjáról, sőt még Magyarországról is érkeznek rá látogatók.
Nézze velünk a beszélgetést!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
