A Vigilia ez évi második számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
„Vajon mire gondolhatnak, akik arról beszélnek, hogy a világjárvány vége után minden visszatérhet a normális kerékvágásba? Vajon mi tekinthető normálisnak abban a világban, ahol évente legalább tízmillió gyermek hal meg, javarészt alultápláltság következtében és olyan betegségek miatt, amelyek könnyen megelőzhetők lennének? Mi tekinthető normálisnak abban a világban, ahol a népirtás közelében járó elnyomás alatt kell élniük bizonyos csoportoknak (…)? Miért kellene visszatérni ehhez a normálisnak tekintett kerékvágáshoz? Miért vagyunk hajlamosak összekeverni a normálisat és a megszokottat? Sok egyéb tanulsága mellett a koronavírus arra is felhívta a figyelmünket, hogy túl könnyen hozzászoktunk olyan jelenségekhez, amelyeknek erkölcsi felháborodást kellene kiváltania belőlünk. Ha már úgyis le kellett szoknunk egy sor tényezőről, amelyet magától értetődőnek tartottunk, e leszokási terápia során miért ne szokhatnánk el attól is, hogy normálisnak tartsuk, ami elfogadhatatlan?” – írja Görföl Tibor főszerkesztő a Kerékvágás című vezércikkében.
Az ezúttal nem tematikus összeállítást közlő számban Jan-Heiner Tück: Isten fenyítése a világjárvány? Értelmezési javaslat az isteni büntetés feltételezése és Isten szidalmazása között című tanulmányát, Bálint Péter: A mesehős keresztre feszítése című, Lakatos János sarkadi cigány mesemondó egy meséjét elemző írását és Bazsányi Sándor: Nyomozó, kémlelő, atléta. A száz éve született Mészöly Miklósról című esszéjét olvashatjuk.
A folyóirat szépirodalmi részében Falcsik Mari, Czifrik Balázs, Tomaji Attila, Lackfi János és Ayhan Gökhan versei, Bartusz-Dobosi László és Méhes Károly novellái mellett Osztroluczky Sarolta: „Már csak annyit akarok elmondani, apa…” Variációk a tékozló fiú-témára (Ottlik, Hajnóczy, Centauri) és Magyar Miklós: A keresztény hit a Roland-énekben és François Villonnál című tanulmányai szerepelnek.
A Vigilia beszélgetése rovatba Görföl Tibor készített interjút Cziglányi Zsolttal, az Egyház a világban rovat Hofher József: Közel húsz év cigányok között című írását, a Szép/Művészet Prohászka László: Róna József egyházi vonatkozású alkotásai című tanulmányát közli.
A Kritika rovatban Kmeczkó Szilárd elemzi Legéndy Kristóf: A természettudományos és a teológiai megismerés modelljei. Világnézetek, eszmék, párbeszéd című könyvét, a Szemle rovatban pedig Kuklay Antal: A kráter peremén, Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok, Szántó T. Gábor: Európa szimfónia és Magyar Miklós: Az akasztófa árnyékában. François Villon című könyvéről találunk ismertetőket.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »