Komoly eredményei vannak a Trianon Múzeum kutatási programjának, amelynek keretében visszaemlékezőket és dokumentumokat keresnek Erdély, Felvidék és Délvidék visszatérésének idejéből.
PROGRAM 23 óra 59 perc – a program neve is mutatja, hogy az utolsó percben járunk, mert nemsokára eltűnnek azok a szemtanúk, akik személyesen is láthatták a Felvidék, Erdély vagy Délvidék visszatérését 1938 és 1941 között. E területek felszabadulásként élték meg azt, hogy a trianoni diktátum után újra egyesülhettek az anyaországgal. A visszacsatolások emlékeit, dokumentumait még nem gyűjtötték össze, és történészek sem dolgozták fel a témát a maga teljességében. Ezen próbál változtatni a Trianon Múzeum, amely egyedülálló kutatási programot indított néhány hónapja.
Az eredmények pedig lenyűgözőek, már 95 olyan interjúalany jelentkezett a felhívásukra, akik tanúi voltak az 1938–1941 közötti revíziós eseményeknek – nyilatkozta lapunknak Köő Artúr, a kutatási program vezetője. „Lélekfelemelő hallgatni 90-100 esztendős személyek beszámolóit arról, miként pillantották meg az első bevonuló honvédeket, látni szemükben a felcsillanó örömkönnyeket, amikor a visszatérésről beszélnek – mondja a fiatal történész. – Mindezeken túl több száz olyan fényképet kaptunk, amelyek eddig családi ereklyeként valamelyik asztalfiókban pihentek, de már eredetiben vagy másolatban a múzeumunk tárában találhatók” – tette hozzá a történész. A részleteket ismertetve elmondta: egy Svájcban élő hölgytől egy 23 fényképet tartalmazó albumot kaptak, amelyben a képek Nagyvárad visszatérését örökítették meg az utókornak, s eddig sosem publikálták.
Több mint egy méter anyagot sikerült eddig összegyűjteni visszaemlékezésekből, naplórészletekből, de rengeteg más jellegű irat (leszerelő levél, különféle igazolványok stb.) is a birtokukba került. Hozzájutottak olyan 1940-ből származó emlékéremhez is, amelyet a tulajdonosa az észak-erdélyi területek visszavételében való részvételért kapott. Az egyik visszaemlékezést dr. Torday Lajos, a Magyar Nemzeti Bank megbízottja vetette papírra, aki a visszacsatolt Észak-Erdély bankjainak állapotát, helyzetét volt hivatott feltérképezni.
Egy másik napló szerzője Hirsch Hugó főorvos (Erdélyben elismert szakember, Szent-Györgyi Alberttel is kapcsolatban állt) feleségének naplója. „Ki adhatná jobban vissza a revíziós időszak napjainak hangulatát, ha nem ezek az értelmiségiek?” – mondja Köő Artúr. Hirsch Hugóné így fogalmaz: „1940 őszén életünkben nagy politikai változás történt. Visszakaptuk régi hazánkat, Erdélyt. Magyarok lettünk! Életünk legboldogabb időszaka volt. Szabad ország, igazán magyarok, magyar szó, biztonság, munkakedv, kimondhatatlanul gyönyörű.”
Köő Artúr elmondása szerint óriási energiát ad a munka végzéséhez a kutatócsoportnak az, hogy nemcsak a szakmának van szüksége az ilyen jellegű kutatási programokra, hanem a társadalom részéről is van erre igény. Az egyik „adakozójuk” például ezt írta nekik: „Köszönöm a magam és a Felvidékről ideszármazott családom nevében is, hogy ezzel a kutatómunkával foglalkoznak.”
Továbbra is várják a visszaemlékezők jelentkezését, vagy azokat, akik birtokában vannak ebből az időszakból származó dokumentumnak. A múzeum telefonszáma +36-88-372-721, de lehet jelentkezni Köő Artúr kutatónál is a [email protected] e-mail-címen.
Egyedülálló intézmény Várpalotán
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, amely az első világháborút követő békével és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között ismerteti a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. A Várpalotán működő múzeum bemutatja az első világháborút követő irredenta mozgalmak, az anyaországhoz időlegesen visszatért országrészek hazatérésének pillanatait, a második világháború eseményeit, valamint a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív megtorlásokat.
Forrás:tortenelemportal.hu
Tovább a cikkre »
