A szédülésnek számos oka lehet, többi között neurológiai, ortopédiai, kardiológiai vagy pszichés problémák is állhatnak a háttérben. A szédülés okának diagnosztizálása azonban akár több hónapba is telhet.
Nem könnyű utánajárni a gyakori szédülés okának, hiszen több szakterület is érintett lehet. Árulkodó lehet azonban, milyen tünetek párosulnak az egyensúlyvesztéshez és a helyzetérzékelés zavarához- írja a Házipatika.com.
Ha nyakigerinc-eredetű a szédülés, akkor a kellemetlen panaszok akár órákig is tarthatnak. A páciens bizonytalanságérzést tapasztal, fájdalmas a gerinc nyaki szakasza, mozgatásra a panaszok felerősödnek, a látás elmosódik, fülzúgás és fülcsengés jelentkezik. A panaszokat akár testtartási rendellenesség is kísérheti.
A helyzetérzékelésért felelős receptorok nagy része a nyaki gerinc kisízületeiben, illetve a körülötte lévő izmokban és szalagokban található. Ezek szerepe, hogy információkat továbbítsanak a fej helyzetéről a központi idegrendszer felé. Ha a nyaktartás megváltozik egy közvetlen erőbehatás, izomgyengeség, instabilitás, porckorongsérv vagy kopásos eredetű betegség miatt, akkor az izmok, a szalagok és az ízületi tok feszülése módosul. Így hibássá válik a helyzetérzékelés, ami szédüléshez vezethet – magyarázta Volter Imola, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyógytornásza.
Ha bebizonyosodik, hogy ortopédiai háttere van az egyensúlyvesztésnek, a szakorvos gyógytornászhoz vagy manuálterapeutához irányítja a pácienst. „Hiába lenne sokaknak szükségük az ilyen terápiára, nagy részük nem kapja meg az ideális kezelést, mivel gyakran nem sikerül megfelelően felismerni a panaszok igazi okát. A terápia kialakításakor minden esetben ellenőrizzük a páciens tartását, izmainak erejét, a csigolyák közti mozgástartományokat, és arra törekszünk, hogy kialakítsuk a megfelelő izomegyensúlyt” – ismertette a szakértő.
A probléma megoldása gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléssekkel is lehetséges. A nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők, az izomlazítók és a hányáscsillapítók hatékonyan mérsékelhetik a panaszokat, illetve a speciális manuálterápia, az egyensúlytréning és a nyakirégió-stabilizációs tréning is eredményes lehet. Beszédzavar, kettős látás vagy általános gyengeség esetén azonban nem alkalmazható a manuálterápia – tette hozzá a gyógytornász.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
