A Felvidéken szolgáló Református Keresztyén Egyházban 2020 utolsó harmadában általános tisztújításra került sor. Ennek értelmében Ft. Géresi Róbert abaújszinai lelkészt választották meg püspöknek. Tisztségét 2021. január elsejével vette át Ft. Fazekas László leköszönő püspöktől. A Felvidék.ma a terveiről, az egyház helyzetéről, s a hitről kérdezte a Református Keresztyén Egyház új vezetőjét.
Kép: a Felvidéken szolgáló Református Keresztyén Egyház
Január elsejétől vette át a püspöki tisztséget. Miképpen zajlott le a választás?
A Református Egyházban az előző év utolsó harmadában általános tisztújítás zajlott. Mindez az összes gyülekezetünket, a kilenc egyházmegyénket és az egyetemes egyházat érintette. A tisztújítás során új presbitériumot választottak, októberben és novemberben az egyházvezetés tagjainak jelölése és megválasztása zajlott, beleértve a zsinati elnökég tagjai, a püspököt és főgondnokot. A választási eredményt december közepén hirdette ki a választási bizottság. Országos, egyetemes egyházi választás eredményeként állt fel a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház új vezetése. A megbízatási időszak hat évre szól.
Milyen tervekkel indul neki a hatéves választási ciklusnak?
Más, világi szervezettel ellentétben nem előre meghirdetett terveket állítunk fel. Az Isten kezében tudjuk az egyház közösségét. Nagyon sok témában azt látom, hogy az egyházunk jó úton halad, folytatni kell a megkezdett munkát. Ide értendő a gyülekezetek megerősítése, a gyermekekkel és ifjúsággal folytatott munka, a roma misszió, a diakónia. Ezek a területek az egyházon belül az egyház vezetése mellett autonóm módon működnek, melyeket tovább kell vinnünk. Az új vezetőségnek megvan az egyházon belül is a saját látásmódja. Finomhangolás várható az elkövetkező időszakban. Látjuk, hogy vannak olyan témák, amelyeket fel kell karolnunk, emellett folytatni kell a korábban megkezdett munkánkat is.
Az előző ciklusok idején püspökhelyettes volt, milyen tapasztalatokat szerzett ez idő alatt, s mindezt miként tudja majd kamatoztatni?
Fazekas László püspöksége alatt, két választási ciklusban voltam püspökhelyettes, így az egyetemes egyház működésében is részt vállaltam. Remélem, hogy az elmúlt tizenkét év alatt sikerül annyi tapasztalatot gyűjtenem, megismerve az egyházunk munkáját, hogy mindez segít a további tevékenységemben.
Mik azok a sarkalatos pontok, amelyek meghatározzák a Református Keresztyén Egyház alapjait?
A Református Egyház alapja a Biblia, a Szentírás. Törekszünk a közösségi hitmegélésre. A Szentírás református hitvalláson belüli értelmezése, megélése a legalapvetőbb pillérünk. Krisztus tanításainak alapján a társadalommal kommunikálva teszünk bizonyságot a hitünkről.
A keresztyén egyház intézményeit, gyülekezeteit az utóbbi időszakban hathatósan támogatta a magyar állam. Miképpen értékeli ezt a támogatást, várható ennek folytatása?
A magyar állam hathatós támogatása egyrészt ajándék, másrészt felelősség is számunkra. Kétfajta támogatási struktúrát különböztethetünk meg. Egyrészt a gyülekezeti közösségünket segítő támogatásokat, a templomaink megújítását szorgalmazó dotációkkal egyetemben. Ebből a keretből meglévő oktatási intézmények fejlesztését is segíti a magyar állam. Emellett a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program támogatásában is részesül az egyházunk. Ebben az esetben célirányosan a felvidéki magyar óvodai és bölcsődei hálózat megerősítése folyik, új intézmények kialakításával. Ennek a programnak köszönhetően Felvidék-szerte huszonnégy intézmény kialakítása valósult meg. Az intézmények felét már átadtuk. A jelenleg építés fázisában lévőket reményeink szerint az idei naptári év folyamán adhatjuk át, s itt is beindulhat majd az oktatást.
Milyen a kapcsolat a magyarországi, illetve a Felföldön szolgáló egyházakkal?
A kapcsolatainkat három síkon határoznám meg. Egyrészt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház betagozódik az egyetemes Magyar Református Egyházba.
Mindez a gyakorlatban Kárpát-medencei református közösségvállalást jelent. Ez nem csupán szimbolikus részünkről, hiszen valóban közösséget vállalunk például a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai református közösségekkel. A szoros együttműködést mindenképpen szeretnénk folytatni. Egyházunk része a Felvidéken működő Egyházak Ökumenikus Tanácsának, a szervezet magába foglalja az országban meglévő keresztyén–protestáns egyházakat. Az utóbbi években kialakult egy egyeztető fórum, ahol a tanács tagjain kívül a Római Katolikus Egyház is jelen van. Pozitívan értékelem ezt a közeledési folyamatot. Nagyon sok kérdésben azonos talajon állnak a keresztyén egyházak, és ennek érvényesítésére nagy szükség is van. A harmadik síkot a külkapcsolatok jelentik. Az egyházunk kapcsolatban van a nyugat-európai és a tengerentúli protestáns egyházakkal. Nagyon régtől kialakult kapcsolatunk van a svájci, holland, németországi, valamint skóciai protestáns közösségekkel. Részesei vagyunk azoknak ernyőszervezeteknek, amelyek egybekapcsolják a protestáns egyházakat. Ezek a kapcsolatok az egész keresztyén Európa megerősítését szolgálják.
Milyennek látja a felvidéki reformátusság jövőjét?
Az Isten gondviselésére bízzuk magunkat. Abban biztos vagyok, hogy a Református Egyház itt lesz, épül és építeni fog, a felvidéki magyarság, valamint a keresztyénség javát szolgálva.
Pásztor Péter
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
