A koronavírus-járvány alatt megnégyszereződött az internetes visszaélések száma – figyelmeztet az OTP Bank. A támadások a bankok ügyfeleit is érinthetik, ám megfelelő éberséggel, megelőzéssel védekezhetünk velük szemben.
A koronavírus-járvány hatására a bűnözők egy része is a virtuális térbe költözött, az internetes visszaélések száma négyszereződött. A kiberbűnözés ráadásul ma már több offline elkövetési formát is magába fogadott: lopás, csalás, ipari kémkedés, hírszerzés és a garázdaság. Az OTP Bank arra hívja fel a figyelmet, hogy a támadások a bankok ügyfeleit is érinthetik. A pénzintézet figyelmeztet, hogy ne dőljünk be a „vissza nem térő ajánlatok” ígéretének. Fontos, hogy időben felismerjük a csalók elkövetési módszerét. Az alábbi elkövetési módok bármely bank ügyfelét érinthetik.
Gyors hitel ígérete
Az emberek megtévesztésére ideális terepnek tűnik a bűnözők számára a Facebook közösségi portál. Az általuk közvetített ígéret: „Gyors és biztonságos hitel X órán belül”. Az elkövetők rövid időn belül felveszik a gyanútlan áldozattal a kapcsolatot, rendszerint a WhatsAppon vagy ehhez hasonló alkalmazáson keresztül kommunikálnak. Gyanús lehet már az is, hogy nem ez a magyar bankok elsődleges kommunikációs csatornája. A csalók általában egy fogyasztási hitelekre szakosodott, régóta a piacon működő cég képviselőiként mutatkoznak be. Azt ígérik, hogy gyors és átlátható hitelt nyújtanak ügyfeleiknek. Saját rendszerük segítségével úgy oldják meg a törlesztőrészletek beszedését, hogy azokat az ügyfelek saját bankszámlájáról maguk emelik le. Ezért nyittatnak egy új bankszámlát, sőt azt is megmondják, hogy milyen telefonszámot adjanak meg a számla nyitásakor. Ez rendszerint egy külföldi szám.
Megtéveszteni a bankunkat? Sokba kerülhet
A telefonszámmal kapcsolatban arra kérik az áldozatot, hogy tévessze meg bankját: ha a bank érdeklődik a külföldi telefonszám iránt, akkor azt kell mondaniuk, hogy közeli családtagjuk (fiuk, testvérük) dolgozik külföldön, és közösen fogják használni a számlát. Minden esetben kérik, hogy az ügyfél igényeljen internetbanki hozzáférést, sőt néhány esetben ezek belépési adatait is elkérik. Néhány esetben megadnak egy külföldi címet is, hogy a számlatulajdonos új bankkártyáját arra a címre postázzák ki. Az új számlára pedig hitelbírálati díj címén kérnek pénzt, amit aztán leemelnek. A számla pedig az ügyfél nevével fut tovább, amit pénzmosásra használnak.
Ha az iménti furcsaságok nem elegendőek, akkor árulkodó lehet az is, hogy a bűnözők leveleinek nyelvezete magyartalan, fordítóprogrammal készített. Gyakran sürgetik, kapkodásra kényszerítik az ügyfelet, így az emberek többsége ennek hatására meggondolatlanul cselekszik. Az ilyen csalások esetében rövid időn belül kiderül, hogy a kecsegtető ajánlatok nem valódiak, csak az elővigyázatlan áldozatok bankszámlájának kipucolása a cél.
Soha vissza nem térő ajánlat
A másik elkövetési módszer csalija egy jóval a piaci ár alatt meghirdetett lakás. A hirdetésre jelentkezőknek az elkövető elmondja, hogy jelenleg külföldön tartózkodik, és személyesen nem tudja megmutatni az ingatlant, de képeket, videófelvételt tud küldeni. A nagy fájlok küldése során azonban rendszerint hiba lép fel, amelyet az elkövető javaslatára egy program telepítésével tudnak „orvosolni”. Letöltetnek az áldozattal egy távoli elérést szolgáló alkalmazást (például az Anydesk), amelynek segítségével már könnyedén hozzá tudnak férni a mit sem sejtő áldozat számítógépéhez. A program segítségével összegyűjtik az áldozat jelszavait, bejelentkezési és személyes adatait. Ezen kívül a mobilszolgáltatóknál hamisított igazolványok, meghatalmazások segítségével az áldozat SIM-kártyáját is megszerzik, így már hozzá tudnak férni az internetbankjukhoz.
Sokan bedőlnek
Mindkét elkövetési módszer esetében az áldozatok nagyfokú gondatlanságára van szükség, hiszen olyan információkat, adatokat osztanak meg, amelyeket a saját érdekükben nem érdemes. Csalogatóak lehetnek az ajánlatok, de ha valaki hiszékenysége miatt bedől a csalóknak, sokat veszíthet. Ezért az OTP Bank azt javasolja, hogy csak ismert, megbízható szolgáltatóval szerződjünk, és a bevált és megbízható kapcsolatfelvételi csatornákat használjuk. Ha valakit mégis behálóznak a csalók, azt javasolják, hogy haladéktalanul szakítsa meg a kapcsolatot velük, adatainak biztonsága érdekében keresse fel bankját és telekommunikációs szolgáltatóját, valamint tegyen feljelentést a rendőrségen.
Szerző: Az Én Pénzem
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
