Önmagában az, hogy a magyar gazdaság nagyot zuhant a második negyedévben, nem különösebben meglepő, a mértéke azonban igen.
Ezt Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke mondta az ATV reggeli műsorában annak nyomán, hogy 13,6 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság április és június között.
Felcsuti Péter szerint nem a visszaesés tényén, hanem azon kell csodálkozni, hogy a kormány prognózisa és a valóság között komoly különbség van. A szakember emlékeztetett rá: áprilisban és májusban pénzügyi szakemberek körében komoly vita bontakozott ki arról, hogy megfelelő eszközöket használ-e a kormány a járvány gazdasági következményei enyhítésére, amikor a válságkezelés súlypontját a jegybankra helyezte, hogy hitelek segítéségével juttasson pénzt a gazdaságba.
Ehelyett – mondták a kritikusok tavasszal – közvetlen költségvetési forrásokat kellett volna a gazdaságba pumpálni, ahogy egyébként a visegrádi négyek mindegyike és sok uniós tagország is csinálta. Felcsuti Péter szerint nem érdemes belemenni a gazdaság kilátásaival kapcsolatos számháborúba, de azt rendkívül furcsának tartja, hogy pont az MNB növekedési várakozásai lőttek nagyon súlyosan mellé.
Az elhibázott válságkezelési stratégia mögött emberek százezreinek sorsa van, akik nem jutottak jövedelemhez a munkanélküli ellátás idejének kibővítésében, nem születtek olyan jövedelemkiegészítő rendszerek, mint a V4-országok mindegyikében, ezért aztán alacsonyabb képzettségű emberek százezrei maradtak jövedelem nélkül, és az ő elmaradt fogyasztásuk is benne van a 13,6 százalékos visszaesésben – tette hozzá Felcsuti Péter, aki szerint lázálom az a kormányzati ígéret, amely szerint a piac és az állam annyi munkahelyet teremt, amennyit a vírus elpusztított. Ehelyett szerinte a munkanélkülivé vált és váló emberek megsegítésén keresztül lehetne élénkíteni a fogyasztást, ami a GDP-adatokon is segítene.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
