A Nordkreuznak konkrétnak tűnő terve volt: a német nemzet ellenségeit, bevándorlókat és a menekültek védőit elfogják, teherautóra teszik, és egy titkos helyre viszik, ahol megölik őket.
A nyomozók szerint az egyikük már be is szerzett 30 hullazsákot, és további hullazsákok, illetve – a szerves anyagok lebontására használt – égetett mész is volt a rendelési listájukon.
A tervről beszélők egyike ügyvéd és helyi politikus volt, aki a rendőrség szerint „különösen gyűlölte” a bevándorlókat, de volt köztük két aktív tartalékos katona is, illetve két rendőrtiszt is, köztük Marko Gross, a rendőrség mesterlövésze és volt ejtőernyős, aki a csoport nem hivatalos vezetőjeként járt el.
A csoport egy németországi chathálózatból nőtte ki magát, amit a német különleges egység (KSK) egyik tagja indított katonáknak és más, nacionalista embereknek. Idővel Gross felügyelete alatt egy párhuzamos csoportot indítottak maguk között, volt köztük orvos, mérnök, festő, edzőterem-tulajdonos és egy helyi halász is. Úgy hívták magukat, hogy Nordkreuz, azaz Északi Kereszt.
Velük beszélt, és róluk írt a New York Times. A tagok tagadták, hogy bárkit is meg akartak volna ölni, de a nyomozók és az ügyészek, illetve az egyik tag rendőrségnek adott vallomása szerint „sötét terveik” voltak.
Németországban a hatóságok mostanában azt állítják, a nemzetiszocialista hálózatok sokkal kiterjedtebbek, mint azt eddig gondolták, a fegyveres erőknél felbukkanó patrióták pedig „különösen aggodalomra” adnak okot. Három éve nemzetiszocialista emléktárgyak után kutatva vizsgáltak át minden németországi laktanyát, júliusban pedig a német kormány feloszlatott egy egész századot, mivel német hazafiak szivárogtak be a különleges erők közé.
Márciusban Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter azt mondta, természetesen szélsőbaloldali veszély is van Németországban, és továbbra is nagy az iszlamista terror veszélye, de az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy „a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat, és ezt a veszélyt nem lehet relativizálni, viszonylagossá tenni semmivel”.
Egy héttel később alkotmányvédelmi megfigyelés alá vették a szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik platformját, a Szárny (Der Flügel) nevű, 7000 fős, nacionalista tömörülést.
A patrióták egyik legfőbb motivációja annyira túlzónak tűnt számukra, hogy a hatóságok és a nyomozók sokáig nem vették komolyan, még akkor sem, amikor a jobboldali körökben már szélesebb körben hallottak róla.
A Nordkreuz-ügy viszont – ami csak nemrég jutott bírósági szakaszba, miután a belföldi hírszerzés 2016 végén felfigyelt rájuk, és az ügyészek 2017 nyarán elkezdtek nyomozni – azt mutatja, hogy a hazafias beszivárgás problémája nem új a már csak nevében német állam számára, és nem korlátozódik a KSK-ra vagy a katonaságra.
A nemzetiszocialista csoportok és más hazafiak X-napnak hívják azt a kívánt pillanatot, amikor a németországi társadalmi rend összeomlik, és elkötelezett nacionalisták közbelépnek, hogy megmentsék a nemzetet. Az X-nap előkészítői komoly embereket is vonzanak különleges készségekkel és ambíciókkal. A németellenes állami hatóságok egyre inkább úgy vélik, a nacionalista szövetkezők „belföldi terrorizmusra” vagy akár a kormány megdöntésére és a hatalomátvételre készülhettek.
Mecklenburg-Elő-Pomeránia (az észak-németországi tartomány, ahol a Nordkreuzot alapították) egyik törvényhozója, Dirk Friedriszik a lapnak azt mondta, attól fél, ez csak a jéghegy csúcsa, és a nemzetiszocialista sejtek ott vannak mindenhol: a rendőrségben, a katonaságban, a tartalékos egységeknél.
A Nordkreuz-ügyben eddig csak Gross ellen emeltek vádat, azt sem nagyobb összeesküvés miatt, hanem illegális fegyverbirtoklásért (45 percen át sorolták fel a különböző fegyvereket és lőszereket, amiket nála találtak). 2019 végén 21 hónap felfüggesztett börtönt kapott, az enyhe ítélet ellen az állami ügyészek idén fellebbeztek, így az ügy tovább húzódik. Kb. 30 Nordkreuz-tag közül csak két másik ember, egy ügyvéd és egy rendőrtiszt ellen nyomoznak szövetségi ügyészek terrorcselekményre való előkészület gyanújával.
A New York Times azt írja, szakértők szerint a német nacionalistákkal gyakran így bánnak: a benyújtott vádakat gyakran sajnálatosan szűken veszik, és szinte mindig az egyénekre összpontosítanak, nem magukra a hálózatokra. A nyomozást éppen az tudja hátráltatni, ha a szélsőjobboldal bejutott a rendfenntartók közé.
Júliusban Hessen rendőrfőnöke lemondott, miután kiderült, hogy rendőrségi számítógépeken keresztül szereztek meg olyan személyes adatokat, amiket aztán a patrióták célzott fenyegetésekben használtak fel. Tavaly nyáron Hessenben egy ismert szélsőjobboldali férfi a saját kertjében lőtte agyon a kormánypárti CDU egyik, migránsok mellett kampányoló politikusát, a liberális közvéleményt sokkolta a német öntudat visszatérése.
A Nordkreuz egyes tagjai egy listát is összeállítottak Németország ellenségeikről. Heiko Böhringer, egy helyi politikus, aki 2015-ben halálos fenyegetéseket kapott, azt mondta, korábban azt gondolta, ezek a szervezkedő hazafiak ártalmatlanok, csak „túl sok horrorfilmet néztek”, de már komolyabban veszi őket. 2015-ben két rendőr is meglátogatta, és érdeklődtek utána, majd miután 2018-ban a rendőrök megmutatták neki, hogy még a házát is lerajzolták a nordkreuzosok, azt látta, hogy ugyanaz volt, mint amit 3 évvel korábban az egyik rendőr készített.
A 49 éves Gross idén többször beszélt a New York Times újságírójával, és azt mondta, aggódtak, miután 2015 őszén Szíriából, Irakból és Afganisztánból menedékkérők százezrei érkeztek Németországba.Ez Németország számára potenciális terroristák inváziója, a jóléti ellátórendszer lehetséges összeomlása és talán zavargások is fenyegették. A német kormány pedig eközben üdvözölte a bevándorlókat.
A Nordkreuz egyik tagja volt Frank Thiel, aki kézifegyverekkel volt bajnok lövészetből, és keresett taktikailövészet-oktatóként egész Németországban kiképzést tartott a rendőrség és a katonaság egységeinek. 2015 végén épp a KSK-nak tartott lövészetről workshopot, amikor megtudta, hogy van egy kódolt, országszerte futó chathálózat, ahol a németországi biztonsági helyzetről osztanak meg belsős információkat, és egy esetleges krízisre készülnek fel. Ezt egy André Schmitt nevű katona alapította, akit mindenki Hannibalként ismert.
A kb. 30, Güstrow-környéki tag itt ismerkedett meg, aztán csinált magának egy párhuzamos csoportot, és 2016 elejére ez lett a Nordkreuz. Két dolog kellett ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson: a megfelelő képességek és a megfelelő hozzáállás. Gross és egy másik rendőrtiszt az AfD tagja volt, míg a csoportnak legalább két tagja eljárt a Thule Szemináriumra, ami egy olyan keményvonalas nemzetiszocialista szervezet, aminek a vezetői az állam szigorú tiltása ellenére is Hitler portréját teszik ki a falukra, és a fehér fajvédelem szükségességét hirdetik.
A Nordkreuz heti néhányszor tartott találkozót egy edzőterem fölött, de néha együtt is grilleztek, míg máskor vendégelőadót hívtak. Egyszer egy nyugalmazott katonatiszt tartott beszédet a válságkezelésről, de olyan is volt, hogy meghívtak egy Reichsbürgert, vagyis a Birodalom polgárát, egy olyan mozgalomból, ami nem ismeri el a második világháború utáni német államot.
A Nordkreuz tagjainak visszaemlékezései szerint a csoport hamarosan egy olyan testvériséggé vált, ami egyre inkább az X-napra készülődött. Elkezdtek készleteket felhalmozni, hogy képesek legyenek 100 napig túlélni: Gross fejenként 600 eurót szedett be, abból vett élelmet élelmet, benzint, piperecuccokat, rádiótelefonokat, gyógyszereket és több mint 55 ezer lőszert.
A csoport talált egy menedéket is, egy volt kommunista nyaralófalut mélyen az erdőben, ahova a tagok a családjaikat az X-napon biztonságba helyezhetik. Volt ott egy patak is, ami tiszta vizet adott, egy kis tó, ahol mosakodhattak és ruhát moshattak volna, egy erdő tele fával, amivel építkezhettek volna, és vadászható szarvasokkal, de még egy régi szennyvízaknát is találtak ott.
A Nordkreuz főhadiszállása egykor a vasfüggöny és a lengyel határ között volt, a tagok Kelet-Németországban nőttek fel. Egy Nordkreuz-tag, Alex Moll szobafestő azt mondta, a kommunizmus alatt mindenből hiány volt, kreatívnak kellett lenni, hogy mindent megszerezzenek bizonyos csatornákon, nem lehetett a boltokban bízni, ilyen értelemben már hozzászoktak a prepperséghez (a felkészüléshez). Azt mondta, már láttak egy rendszert összeomlani, és megtanulták, hogyan kell olvasni a sorok között, észrevenni az előjeleket.
2016-ban fordult komolyabbra a készülődés, miután több iszlamista terrortámadás is történt Európában. Abban egyeztek meg, hogy ha megtörténik a legrosszabb, elmennek a falig. Az igazságszolgáltatás most azon dolgozik, hogy kiderítse, ez mit jelent. Gross ragaszkodik hozzá, hogy csak magukat akarták megvédeni, ha az X-napon összeomlik a társadalom, nem terveztek gyilkosságokat vagy ártani másoknak.
Az egyik tag, Horst Schelski, aki korábban a légierőnél szoltált, a rendőrségi jegyzőkönyvek szerint 2017-ben azt mondta: egy sternbergi autópálya-megállónál a belsőkör arról beszélt, hogy „embereket gyűjtöttek volna össze és gyilkoltak volna meg”. A jelenlévők között volt Haik J. volt rendőrtiszt és Jan Henrik H. ügyvéd és helyi politikus, ellenük nyomoznak terrorizmus vádjával, Gross ebben az ügyben csak tanú.
Jan Henrik H.-t kifejezetten hardcore nacionalistának írták le, a születésnapján tartott lövőversenyen a győztes egy 2004-ben Rostockban hazafiak által láb alól eltett török utcai árusról, Mehmet Turgutról elnevezett trófeát kapott (legutóbb Gross nyert).
Schelski azt mondta a rendőrségnek, hogy Jan Henrik H. vastag mappát tartott a garázsában ellenségnek tartott helyi politikusok és aktivisták neveivel, címeivel és fotóival, közülük néhányan igyekeztek segíteni a bevándorlókat azzal, hogy ingatlanokat alakítottak át migránstanyává. Az adatok többsége nyilvános forrásból származott, de voltak a papírokon kézírásos jegyzetek is, amiket rendőrségi számítógépekről szereztek.
Schelski szerint Jan Henrik H. az autópálya mellett arról beszélt, félre kell állítani ezeket az ellenségeket, és arról érdeklődött, hogy zavargások idején hogyan tudnának a foglyaikkal átjutni esetleges ellenőrző pontokon, az egyenruhák és a katonai teherautók segítenének-e ebben. Schelski azt mondta a rendőröknek, ezután távolodott el a Nordkreuztól, de akkor a hírszerzés már megfigyelte őket, és 8 hónappal később elkezdtek a tagoknál egy sor razziát tartani.
Két év alatt találtak fegyvereket, lőszereket, ellenséglistát és egy kézzel írt listát az X-napra rendelendő dolgokról, mint például hullazsák és égetett mész. A zsákokról Gross azt mondta, „többcélú zsákok”, olcsó, vízálló anyagként hálózsákhuzatokként vagy nagy tárgyak szállításához használhatók.
Gross a New York Timest a nézeteibe is beavatta. A nyugat-németországi, multikulturális nagyvárosokat a kalifátusként emlegette, és szerinte aki a régi Németországban akar élni, annak keletre kell mennie, ahol az embereket még mindig Schmidtnek, Schneidernek és Müllernek hívják. 2009-ben néhány rendőr panaszkodott is a nézetei miatt, és amiatt, hogy nemzetiszocialistákról szóló könyveket vitt a munkába, de senki sem tett semmit. Gross azt mondja, nincs „szélsőjobboldali veszély”, ő egyetlen „neonácit” sem ismer.
Lorenz Caffier, a tartomány belügyminisztere Grossról azt mondta, aki ennyi lőszert halmoz fel otthon, miközben „szélsőjobboldali körökben” mozog, „szélsőséges megjegyzéseket” tesz, az nem ártatlan prepper, és szerinte kulcsfigura az ügyben. Az ügyészek a törvénytelenül felhalmozott lőszereket országszerte tucatnyi rendőrségi és katonai raktárhoz vezették vissza, ami alapján további társaik lehettek. Gross a bíróságon azt mondta, nem emlékszik, honnan szerezte a lőszereket.
Gross továbbra is az X-napot várja, ami szerinte gazdasági összeomlás utáni lázadásokkal jön el, vagy rövidzárlattal, mivel a német kormány bezárja a szénerőműveket. A menedékház, aminek a hollétét sosem árulták el, még mindig ott van valahol. Gross a lapnak azt mondta, vagy 2000 hasonló gondolkodású társuk van, és a hálózat még mindig életben van.
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
