Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásaiban is előkerült annak a vásárosnaményi ruhagyárnak az ügye, ahol négy hónapja nem fizetnek bért az alkalmazottaknak, de el se bocsátják őket.
Elmaradt béréért demonstrált hétfőn az angol érdekeltségű ARJ Ruhagyár Zrt. mintegy kétszáz dolgozója hétfőn, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban. A férfi felsőruházati termékeket gyártó vállalat tulajdonosai a koronavírus-járvány miatti megrendeléshiányra hivatkozva március 23-án függesztették fel a gyártást, az üzem 530 munkavállalóját pedig szabadságra küldték. A tulajdonosok később sem indították újra a gyártást, egyes dolgozókat maszk és védőruha varrására ugyan visszavettek, de számukra az alapbérük hetven százalékát kínálták csak fel, és azt sem fizették ki teljesen – mondta aznap Újvári Bertalanné szakszervezeti titkár.
A munkáltató az áprilisi bért csak részben fizette ki, a májusival el van maradva, és a júniusit sem sikerült teljesen rendeznie, illetve a kollektív szerződésben rögzített állásidőt sem fizette ki. A tulajdonos nem jelentett be tömeges elbocsátást, így a gyár bezárása esetén a régi dolgozók a végkielégítéstől is eleshetnek – mondta a szakszervezeti vezető.
Kiderült, a több mint ötszáz dolgozóból körülbelül háromszázan maradtak a cégnél, a többiek felmondtak és más munkát kerestek. Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) elnöke közölte:
a cég nem vette igénybe a meghirdetett állami bértámogatást, felmondás hiányában a dolgozók az álláskeresési járadéktól is elestek, a közös megegyezéssel távozó munkavállalók pedig lemondtak a végkielégítésről.
A helyzetről a napirend előtti felszólalások során Gurmai Zita MSZP-s képviselő beszélt a Parlamentben, számon kérve a kormányzaton, hogy nem segítenek. Közölte: sok érdemi javaslatot tettek le az asztalra, de a kormány mind lesöpörte ezeket, pedig még most sem lenne késő cselekedni. Az emberek valódi tetteket várnak a kormánytól.
Válaszában Schanda Tamás azt mondta, fontos téma ez, ezért szomorú és felháborító, hogy a képviselő politikai haszonlesésére használja fel az emberek szerencsétlen helyzetét. Az érintett munkavállalókkal a foglalkoztatójuk tisztességtelen módon bánt el,
olyan helyezett teremtett, amelyben az állam nem tud közvetlenül segíteni a munkavállalóknak, mert nem szűnt meg a munkaviszonyuk, így a szükséges támogatásokat nem lehet biztosítani nekik.
Ez felelőtlen és elítélendő döntés, és olyan lehetőségeket kell keresni, amelyekkel mégis segíteni tudnak a dolgozóknak – mondta.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
