Ján Budaj, környezetvédelmi miniszter több bejelentést tett tegnap (május 20.). Nyilatkozott a méhek védelmében, a Csorba-tó védelmében illetve a Duna árterének elárasztásáról.
Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter azt szeretné, ha a házi méhet védett fajjá nyilvánítanák. Ján Mičovský (OĽaNO) földművelésügyi miniszterrel együttműködve továbbá korlátozni akarja a méhekre káros vegyszerek használatát. Ezt a méhek világnapja (május 20.) alkalmából tartott szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be.
– közölte Budaj.
Hozzátette: az európai méhek mintegy 40 százaléka van veszélyben a felmelegedés és a káros vegyszerek miatt. Elmondása szerint Mičovskýval közösen azt tervezik, hogy
korlátozni fogják a vegyszerek használatát, és a permetezés idejét is. Betiltanák például a permetezést akkor, amikor a méhek kirepülnek a mezőkre. Hozzátette: a termés 75 százaléka függ a méhek létezésétől.
A Csorba-tó térségében nem kerül sor olyan építkezésre, amely veszélyeztetné a Magas-Tátra természeti kincseit és egyediségét. Ezt Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter jelentette ki szerdán, miután találkozott Michal Sýkorával, Csorba (Štrba) polgármesterével.
– jelentette ki Budaj.
Elmondása szerint a polgármester tisztázta a község településrendezési tervének megváltoztatásával kapcsolatos kétségeket. Budaj meggyőződése, hogy a térségben nem építenek semmi olyat, amely tönkretenné a Csorba-tó környékét vagy az itteni panorámát.
– közölte a miniszter.
A csorbai településrendezési terv megváltoztatásával összefüggésben több helyi lakos és aktivista figyelmeztetett a fejlesztési beavatkozások kockázatára, és arra a veszélyre, amely a természetvédelmi területet fenyegeti. A lakosok egy petíciót is indítottak.
– mondta a környezetvédelmi miniszter, a tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet a doborgazi kis erőmű mellett tartott. Ezt a mértékű elárasztást követelte a Pozsonyi Regionális Környezetvédő Társaság (BROZ). Az árasztást egy hónapon keresztül tartják fenn.
A társaság petíciót indított, amellyel azt szeretnék elérni, hogy legalább részlegesen legyen helyreállítva a Duna árvízrendszerének dinamikája, amely tulajdonképpen fenntartotta a vidék ágrendszereit, vizenyős területeit, ivóvízkészleteit – azaz az egész komplex ártéri ökorendszert.
A doborgazi kaput 234 m3/s vízmennyiség áteresztésére tervezték, ám ekkora mennyiségű víz soha nem folyt rajta keresztül.
A 2000-es évben a szimulált áradások számára 165 m3/s vízmennyiség került meghatározásra. 2015-ben ez az érték mindössze 90 m3/s-ra zsugorodott. A jelenleg érvényes üzemeltetési előírások szerint már csak 60 m3/s. Ekkora mennyiségű víz azonban nem lépteti ki a folyót a medréből, tehát nem teszi lehetővé az ártéri erdők elárasztását sem.
Ján Budaj kiemelte, hogy fontos napja ez az ágrendszernek, amely visszaadja az évenkénti elárasztást, ami esélyt ad a vegetációnak. Az ágrendszert és az elárasztást közösen a BROZ aktivistáival szeretné hosszútávon figyelemmel kísérni, hogy a víz nem tűnik-e el, és valóban jótékony hatással lesz a bioflórára.
A csónak, amelyen utazott, elromlott, és a töltéshez sodródott, ott viszont az áramlat felfordította. Az egész legénység úszott, de senkinek nem lett semmi baja.
Bár a víz még csak 15 fok körüli, a miniszter hősiesen mondta –
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
