A ma ismert világtörténelem egyik legnagyobb hatalmú vallási relikviája a Frigyláda. Városokat és emberek ezreit mészárolta le a benne rejlő erő a Biblia szerint. Sokáig a zsidó nép tulajdona volt, majd ellopták, de később visszaszolgáltatták. Mígnem i.e. 5. században szőrén-szálán eltűnt. Ezúttal azt próbálom kinyomozni, hogy hová rejtették el és mi lett a későbbi sorsa.
A Frigyládáról a Bibliában több helyütt is olvashatunk. Az első és talán legfontosabb észrevétel, hogy a Szövetség Ládájának hatalma sokszor iszonyatos pusztító erejéről tesz tanúbizonyságot és egyáltalán nem a béke ügyét szolgálja. Az isteni igazságszolgáltatást persze nincs jogunk felülbírálni, ám akkor is feltűnő, hogy micsoda természetfeletti erő tör be a mi világunkba, valahányszor a Frigyláda demonstrálja mellbevágó erejét.
Ezek után hihetetlenül fontosnak érzem annak a kérdésnek a tisztázását, hogy mi lett a Frigyláda sorsa a Bibliában felsorakoztatott, meglehetősen durva csodatételei után. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához, csak érintőlegesen említeném, hogy egyébként hol tárolták.
A Frigyládát eleinte a tábor közepén elhelyezkedő, szolgákkal és levita őrökkel körülvett tabernákulumban helyezték el. (Ez lett Salamon templomának a mintája.) Meg kell, mondjam, hogy a leírás alapján egyáltalán nem úgy tűnt, hogy ez a szentély könnyedén szállítható vagy mozgatható lett volna. Különösen annak fényében érdekes ez a megállapítás, hogy amint az izraeliták folytatták útjukat a Sínai-félszigeten, a tabernákulum eltűnt a szövegből. Csupán annyit tudni, hogy az izraeliták a Frigyláda segítségével rombolták le Jerikó falait.
A bírák korában Silóban állott. Éli főpap idejében, amikor fiai a Filiszteusok elleni háború alkalmával a nép kívánságára a táborba vitték a Frigyládát, a Filiszteusok Ében-Háézernél megverték az izraelitákat és magukkal vitték a Szövetség Ládáját. Ők Asdódban, Dágon istenség templomában állították fel a csodatevő Ládát. („A Filiszteusok pedig vevék az Isten ládáját és elvitték Ében-Ézerből Asdódba.”)
Ezután azonban fekélyekkel és daganatokkal veri meg őket az Úr. A Láda ezután Gáthba kerül, majd hét hónap múltán visszaküldték azt az izraelitáknak Béth Semesbe, ahol „És megvere az Úr a Béth-Semesbeliek közül némelyeket, mivel az Úrnak ládájába tekintének. Megvere pedig a nép közül ötvenezer és hetven embert. És a nép szomorkodott, hogy az Úr ily nagy csapással sújtotta vala a népet.” Béth Semesből Kirjáth Jeárimba és Giboába került, míg végül Dávid király Jeruzsálembe nem vitette.
Kr.e. 1000 körül Dávid király ünnepélyes külsőségek között átszállítatta a Frigyládát Jeruzsálembe, ahol egy újabb szent sátorban helyezték el – egészen addig, amíg Dávid fia, Salamon király egy hatalmas templomot nem építtetett, amelybe kb. Kr.e. 995-ben helyezték el a Szövetség Ládáját: a legbelső helyiségben, a „Szentek Szentjében” őrizték, ahová a főpapnak is évente csak egyszer volt szabad belépnie. Itt állt a Láda több mint háromszáz éven keresztül – valószínűleg sértetlenül.
Kr.e. 687-től egy olyan uralkodó került hatalomra Izraelben a 12 éves Manasszesz személyében, aki bálványokat állítatott fel Salamon templomának külső szentélyébe, míg a belső szentélybe, a Frigyláda helyére Aser képmását helyezte.
A Frigyládát ekkor a főpapok kimenekítették a templomból, és elhagyták vele az országot: a Sínai-félszigeten keresztül visszatértek a csodás tulajdonságú Ládával abba az országba, ahonnét annak ereje származott, nevezetesen Egyiptomba. A zsidó közösség az Asszuánnál található Élephantine-szigetén telepedett le, ahol Kr.e. 650-re megépítették Salamon templomának mását. A Frigyláda 70 évig háborítatlanul volt ott.
Kr.e. 625-ben II. Kambüszész perzsa király betört Egyiptomba, ahol minden egyiptomi templomot, amit csak tudott, leromboltatott, kivéve az Élephantine-i zsidó templomot. A perzsa uralom megszűntével (i.e. 6. sz. eleje) Pszamménitosz fáraó utasítására az egyiptomiak bosszúból elűzték a zsidókat és lerombolták a templomukat. A Frigyládát szállító zsidók és velük együtt közel 2400 fellázadt egyiptomi Meroé város érintésével Szudánba, majd Etiópiába ment. Végül, az etiópiai Kvarában, a Tana-tó közelében telepedtek le. Ezt követően a Frigyláda egy szigetre, Tana Kirkosz szigetére került Kr.e. 470 körül, ahol egy sátor (tabernákulum) belsejében őrizték 800 éven keresztül, mígnem tovább vitték Axumba (Akszúmba), ahol jelenleg is a Sioni Szűz Mária templomban található, szigorúan elzárva a külvilágtól.
A Makkabaeusok II. könyve szerint Jeremiás próféta még az első templom elpusztulása előtt elrejtette a Szövetség Ládáját. Más források szerint miután a babiloni seregek lerombolták a templomot, és annak kincseit Babilonba vitték, a Frigyládának nyoma veszett. Amikor Nabukodonozor, babiloni király elfoglalta Jeruzsálemet, akkor már nem szerepel az elrabolt kincsek lajstromában, ami pedig egybevág az előbbiekben ismertetett kronológiával.
Az Ószövetségben a Frigyláda utolsó megemlítése Jósiás király idejéből való.
„És monda a Lévitáknak, a kik az egész Izráelt oktatják, és magokat az Úrnak szentelék: Helyheztessétek a szent ládát a házba, a melyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izráel királya; nem kell most vállatokon hordoznotok; hanem szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és az ő népének az Izráelnek.” (2 Krónika 35, 3)
A Jelenések Könyve szerint a Frigyláda a mennybe, Isten templomába került: „És megnyilatkozék az Isten temploma a mennyben, és megláttaték az ő szövetségének ládája az ő templomában; és lőnek villámlások és szózatok és mennydörgések, és földindulás és nagy jégeső.”
(Jel 11,19).
A zsidó tradíciók szerint a közelgő csapások elől az előrelátó zsidó rabbik a Templom-hegy gyomrába rejtették a Frigyládát, de ezt a mai napig senkinek sem sikerült megtalálnia. 1981-ben ugyan sikerült az ősi salamoni templom egyik bejáratát feltárni, de a föld alatti ásatásokat le kellett állítaniuk a muszlim hatóságok tiltakozása miatt. Ettől függetlenül Slomo Goren főrabbi azt nyilatkozta, hogy meggyőződtek arról, hogy egy titkos kamra rejti a Templom eredeti kincseit, köztük a Frigyládát is.
Egy még elképesztőbb állítás szerint a Templomosok az 1120-as években találták meg a Frigyládát, amelyet nyugatra szállítottak 1127-ben. A Templomos Rend felszámolásának híre miatt azonban 1307-ben olyan helyre rejtették a Frigyládát, ahol senki sem találhatja meg: a Chartres-i Katedrális labirintusába, ahol újabb teória szerint átlépett egy párhuzamos dimenzióba, így szavatolva, hogy ne kerülhessen illetéktelen kezekbe.
Véleményem szerint a Frigyláda az afrikai kontinensen pihen, várva, hogy a használatához szükséges titkokat tudók újra birtokba vegyék és működésbe hozzák.
Boldog napot!
The post Hová rejtették el a Frigyládát? appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
