A Holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben fedezték fel Kumrán közelében egyszerű beduinok. Ezek a hiteles történelmi kútfők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, mivel a bibliai események kiegészítői, kommentárjai, ugyanakkor helyesbítői is. Ismerkedjünk meg ezúttal a Lámek-tekerccsel, amely egyebek mellett Noé kilétére is fényt derít.
Kumránról azt kell mindenekelőtt tudni, hogy az Esszénusok egyik fő székhelye, misztériumiskolája volt. Most, nyílván sokakban felmerül, hogy kik azok az Esszénusok, mert valahonnan ugyan ismerős a nevük, de nem teljes a tudásunk róluk. Nos, nem kell aggódni, a valódi kilétüket csak kevesen ismerik. A spirituális források szerint az Esszénusok a Nap Fiainak, illetve a Fény Gyermekeinek vallották magukat. A közhiedelemmel ellentétben nem voltak zsidók. Ez egy titkos társaság volt a mai szóhasználattal élve, amúgy egy beavatotti rend az én terminológiám szerint. Egyiptomi eltűnése és spirituális leállítása, „nyugdíjazása” után a papi rend nagy része ebbe a rendbe tömörült. Érdekessége, hogy a beavatások egy részét nem emberek, hanem angyalok végezték. Továbbá az atlantiszi és az egyiptomi tudás javarésze a birtokukban volt. Ezért tudtak csodálatos módon gyógyítani, ezért tartozott közéjük például Keresztelő Szent János és ezért éppen őket bízták meg a Sorsírók Jézus kiképzésével. Az Esszénusokról egyelőre ennyit, ha valakit jobban érdekel, bőven olvashat róluk korábbi lapszámokban.
Visszatérve a tekercsekre, azokat a liturgikus és apokaliptikus kumráni tekercseket az Esszénusok írták és rejtették el. Nem biztos, hogy mindet, de valószínűleg sokat közülük. A Lámek-tekercs csak darabokban marad fent. Témáját tekintve, egy történetet mesél el, amely arról szól, hogy Lámek hazatérvén otthonába, látja, hogy egy idegen gyermek van a családban. Kérdőre vonja feleségét, Bat-Enóst, hogy miként került a gyermek hozzájuk. A férj megcsalásra gyanakszik, de az asszony váltig állítja, hogy ő bizony nem lépett félre. Lámek felesége mindenre megesküszik, hogy Lámek a gyermek atyja és nem egy katona vagy az ég fiai.
Lámek azonban kételkedik, így aztán apjához, Matuzsálemhez fordul tanácsért, aki pedig Énokhoz, az ő apjához siet. Így Énok is meghallgatja a történetet, mely szerint a családban nem mindennapi módon született egy fiú, akinek teljesen más a haja, a szeme, a bőre és az egész kinézete, mint a többi gyermeké.
A bölcs Énok közli Matuzsálemmel, hogy az egész Föld ítélőbíró elé kerül, és minden, ami húsból való, megsemmisül, mivel romlott és tisztátalan. Hozzáteszi, hogy az idegen kisfiú lesz a következő generáció ősatyja, ő éli majd túl a végítéletet, s megparancsolja, hogy nevezzék el Noénak. Matuzsálem továbbadja ezt az információt Lámeknek, aki pedig engedelmeskedik apjának, s onnantól kezdve Noénak szólítják az idegen fiút.
Milyen tanulságok vonhatók le a történetből?
Először is, egy földönkívüli ivadékról lehet szó Noé esetében, aki nem a szokványos módon fogant Lámek családjába. Voltaképpen ez okozza a bonyodalmat. Másfelől, kiderül a történetből, hogy a leendő „árvízi hajós” minden jel szerint egy idegen faj küldötte, talán földönkívüli, mivel semmiben sem hasonlít a „testvéreire”. Ám a legelképesztőbb információt csak ezek után tudhatjuk meg, mely szerint Énok és általa a fiai már jóval az özönvíz bekövetkezése előtt tudomást szereztek a közelgő világkatasztrófáról, illetve a küszöbön álló végítéletről.
További érdekesség, hogy Énok, vagy valaki Énokon keresztül adja a Noé nevet a jövevénynek, amit még a Biblia is híven megőrzött.
Mindez számomra azt sejteti, hogy az életünk megtervezett és irányított. Az isteni Gondviselés, akárhogy személyesítsük is meg, előre megtervezi, megkomponálja, majd levezényli azt, amit mi Sorsnak fogunk nevezni. Ugyanakkor a Lámek-tekercs azt is alátámasztja, hogy az emberiség sorozatosan visszaeső, mert a romlott, züllött életet valahogy mindig előbbre valónak tartja az isteni törvényektől és nem okul a történtekből. Talán, mert azt hisz, hogy ő lesz a kivétel, vagy eleve szellemi vakságban szenved, minekután észre sem veszi, hogy hibázott.
A töredékes Lámek-tekercs mellett természetesen sok másik is előkerült, amely hasonlóan bámulatos és kijózanító történeteket tár fel előttünk a régmúltból. Vajon ezeket a Biblia szerkesztői ismerték? Ha igen, miért hagyták ki a Bibliából? Talán mert akkor meg kellett volna magyarázniuk egy sor kényes kérdést, amelyet minden bizonnyal szerettek volna elkerülni.
Az pedig csupán hab a tortán, hogy tudtommal több eredeti kumráni tekercs a Rockefeller család birtokába került így vagy úgy. Tehát gyanítom, az igazság leleplezése egyelőre még várat magára.
Boldog napot!
The post Mit leplez le a Lámek-tekercs? appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
