Rihmer professzor úr levele világítja meg pontosan és érthetően, mit is jelentenek mortalitás szempontjából a hazai számok, és mit jelentenek nemzetközi összehasonlításban.
Ezt kell tudni, amikor egy idióta gazember azt üvölti a parlamentben, hogy az egész világon nálunk halnak meg a legtöbben. Hát persze, te hpi!
A Paláverben is, de sok más helyen forszírozták a halálozási arányokat. Én, mint aki a szakmámon belül is foglalkoztam epidemiológiával, leírom, hogyan kell ezt értékelni.
Az egységnyi lélekszámra eső halálozás az egyetlen fontos mutató. Jó hír: a koronavírus halálozását tekintve a világon az 1 millió lakosra eső halálozásban a 26. helyen vagyunk, az összes „gazdag” EU-ország (+ Egyesült Királyság, Kanada, USA, Svájc, Norvégia) jóval előttünk van. Nemcsak a sorrend fontos, hanem az abszolút számok illetve arány-beli eltérések: Belgiumban 22-szer nagyobb a halálozás 1 millió főre, Svédországban majdnem 8-szor, mint nálunk. A másik három V-4 ország mögöttünk van (tehát még jobb a helyzet ott, de ezek minimális különbségek). Az egyetlen mutató, ami helyes, az az 1 millió lakósra eső halálozás. Nehezen képzelhető el, hogy egyes országokba több vírus ment, mint más országokba, pl. Belgiumba 22-szer több vírus ment? Nyilván nem. Nehezen képzelhető el az is, hogy egyes országokba sokkal virulensebb vírus ment, mint máshová. A kor-megoszlás viszont számít, pl. Olaszországban van talán a legtöbb idős ember, de ekkora eltérést nem magyaráz. És természetesen legjobban számít a vezetés hozzáállása, az intézkedések, és így tovább. Például Olaszországban több mint két héttel később zárták be az iskolákat, éttermeket, mozikat, stb. Ha csak a gyanús eseteket tesztelik (mint nálunk), akkor relatíve nagy lesz a halálozás a tesztelt esetek között. Igen ám, de ha sokat tesztelnek, akkor sok esetben lesz pozitív a teszt azoknál is, akiknél alig, vagy nem jelentkeznek tünetek és így a teszteltek között relatíve kevesebb lesz a halál. Ha mind a 10 millió magyart megtesztelnénk, akkor rendkívül alacsony lenne a halálozás a teszteltek között, vagyis 0,0024%. De ha csak a tesztelteket nézzük, úgy emlékszem nálunk kb. 2500 ilyen volt, akkor közel 10% a halálozás a teszteltek között, mert máig 239-en haltak meg. Óriási különbség, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nálunk 1 millióra 22-szer kevesebb ember halt meg mint Belgiumban és így tovább. Ezt kell mindenhol „nyomatni”, hogy Lendvai Ildikó is értse…
Tehát bármennyire is szeretnék páran, egyáltalán nem igaz, hogy rosszul csinálják, …még ha néha (kezdetben) amatőr módon kommunikáltak is. De a halottak száma illetve aránya az egyetlen fontos dolog, mert erre megy ki a játék.
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
