Honnan származunk, kik a rokonaink? Milyen eredményekkel járul hozzá a természettudomány a Kárpát-medence történelmének és a magyar őstörténetnek a megismeréséhez?
Múltunk sokféleképpen vizsgálható: történeti forrásokon, nyelvünkön vagy leszármazásunkon keresztül. Utóbbival kapcsolatban még sok kérdés felmerül, mert viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre. Bizonyos, hogy a magyarság történetének szövetében megtalálható a keleti szál, ám ennek felfejtése korántsem végleges, főleg nem egyszerű, olykor tévutakra is vezet.
Szerencsére a tudomány, így a természettudomány a maga objektív módszerével, hiteles adatokkal alátámasztott eredményeivel mindig kijelöli a helyes utat. A témával foglalkozó tudományterületek kutatásai során keletkezett ismeretek mint építőkockák kerülnek sorban egymás mellé, hogy hozzájáruljanak a magyarság történetének alaposabb megismeréséhez. Az Attila örökösei – A hunokól az Árpád-házig című időszaki kiállítás az antropológia és az archeogenetika segítségével szerzett tudáskockákat, azaz „eredettörténeteket” mutatja be.
A kiállításban megismerjük azoknak a keletről érkező népeknek a vázlatos történetét, amelyek nem néptöredékként érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem Európa történelmére jelentős hatással bírtak. A tárlat a maradványok archeogenetikai vizsgálatán alapuló, valós természettudományos eredményeket mutat be a „keleti szállal”, azaz a keletre mutató rokonsági viszonyok kérdésével kapcsolatban. A történeti háttér, az antropológiai adatok és az archeogenetikai eredmények mellett tudományos módszerrel készült arcrekonstrukciók segítenek minket abban, hogy hiteles arcokat, sorsokat, megelevenedő múltat is lássunk az embertani anyag mögött. Többek közt hun és honfoglalás kori férfiak és Árpád-háziak, például III. Béla király vagy a kegyetlen gyilkosság áldozatául esett Macsói Béla herceg arca elevenedik meg.
Megismerjük e korabeli népek néhány ma már bizarrnak tűnő hagyományát: a koponyatorzítást, a sebészi koponyalékelést és a jelképes koponyalékelést. Kik, mikor és miért éltek ezekkel a módszerekkel? Milyen nyomokat hagynak a koponyákon a beavatkozások?
Az embertani anyagot tudományosan hiteles, régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciók egészítik ki, hogy megismerhessük a honfoglalás kori kultúra egy-egy tárgyi elemét is. Eredeti elrendezésben láthatjuk továbbá egy honfoglalás kori részleges lovas temetkezés leletanyagát is.
Az NKA támogatásával megvalósuló kiállítást november 18-ig nézhetik meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, utána vándorkiállításként lesz látható.
A cikk a Magyar Természettudományi Múzeum megbízásából készült.
(x)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
