Rózsa András zuglói polgármester szerint az a baj a Karácsony Gergellyel való egyeztetések során, hogy nem a források bővüléséről, hanem ugyanannak a pénznek az újraelosztásáról beszélgetnek, és ha ez így marad, a kerületek és a főváros 2027-ben nem lesznek jobb helyzetben, mint 2026-ban. A kormány részéről pedig nem csak a forrásbővítést, hanem a szolidaritási adó hosszú távú kivezetésének menetrendjét is hiányolja.
Ülésezett hétfőn késő délután a BÖSZ, a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége. Az InfoRádió Rózsa Andrást, Zugló polgármesterét kérdezte, hogy mire jutottak Karácsony Gergely főpolgármesterrel.
„Alapvetően azt beszéltük át, hogy a BÖSZ működése és céljai hogyan kell, hogy alakuljanak a következő időszakban. Elfogadtunk néhány elvi állásfoglalást is, amit a főpolgármester úr javasolt, de ami ennél fontosabb szerintem, hogy tudtunk végre beszélni azokról az ügyekről, amik a budapestiek hétköznapjait a leginkább meghatározzák” – mondta a kerületi polgármester, majd hozzátette: „gondolok itt mondjuk a közrend állapotára és a köztisztaságra. Ezeknek a szolgáltatásoknak az elvégzésében jelenleg sajnos nem áll csúcson a főváros, és éppen ezért arról beszélgettünk, hogy nem tartjuk jó iránynak, hogy a főváros a kerületektől vonjon el forrásokat” – fogalmazott.
A zuglói polgármester szerint lényegében arról van szó, hogy
a főváros és a kerületek ugyanazt az egyébként szűkös forrásmennyiséget próbálják felosztani egymás között, ahelyett, hogy abba az irányba próbálnának meg ellépni, hogy bővítsék a forrásokat.
„Mert a budapestieket a nap végén nem biztos, hogy az érdekli, hogy egy közterületet a kerület vagy a főváros tart tisztán és rendben, hanem hogy tisztán és rendben legyen tartva. Ehhez viszont több forrásra van szükség, és azt gondoljuk, hogy ezt kell képviselnie a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének a kormány irányába” – mondta.
A forrásmegosztás 2013 óta meglévő rendszerét nem nyitották ki. Ezt a későbbiekre javasolta Karácsony Gergely, és Zugló vezetője úgy fogalmazott: „minden javaslatra és témára nyitottak vagyunk, szerintünk tényleg mindent érdemes kinyitni, de ehhez előbb a fundamentumokat kell letenni. Ehhez előbb az kell, hogy a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége egy valódi érdekképviseleti szövetség legyen, ami a kerületi lakosok érdekeit tudja képviselni, és például ennek megfelelően tud nyilatkozni a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke a kormány irányába a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán” – mondta.
A kérdésre, hogy megállapodtak-e abban, hogy a leendő, ma még nem létező új parkolási rendszer bevételeit milyen arányokban fogják szétosztani, mennyi jutna például Zuglónak ahhoz képest, mint amit most beszed, a kerületi polgármester azt mondta: „nem állapodtunk meg, de itt megint az a baj, hogy ugyanazt a bevételt akarjuk újraosztani. Nem új források beérkezéséről beszélünk, legyen szó akár európai uniós, akár kormányzati pénzekről, hanem ugyanannak a jövedelemnek az újraosztásáról vagy átstrukturálásáról. Volt erről szó egyébként, volt még konkrét javaslat is, de azért egyelőre nem tartunk ott, hogy erről ilyen szinten tárgyaljunk. Szerintünk fontosabb, hogy a budapestiek érdekeit képviselő témákat vegyük előre. Ez a parkolási kérdés egyébként ebben a kérdéskörben pont marginális. És itt nem a parkolási pénzekre vagy magára a parkolásra gondolok, hanem az marginális a budapestiek számára, hogy ezt most egy kerület vagy a főváros szervezi” – vélekedik Rózsa András, hozzátéve: a parkolás szervezésről természetesen lehet beszélgetni, a kerületi polgármesterek abszolút nyitottak rá, hogy végigbeszéljük, hogy a főváros szervezze a parkolást. De előjönnek például azok a fontos kérdések, hogy
mi lesz például a kerületek által a saját lakosságuk számára biztosított parkolási kedvezményekkel.
Konkrétan Zuglóban van olyan parkolási kedvezmény, hogy naponta két órát ingyen parkolhatnak a lakosok, ha elmegy valaki egészségügyi szolgáltatásra, és van gyermekszállítási kedvezmény is. A fővárosi szervezést illetően nem látjuk a részleteket, és ezért kértük, hogy ebbe vonjanak be minket, mert nem szeretnénk, ha végül egy olyan rendszer állna föl, ami a forrásokat is elviszi, és még a lakosságnak is rossz – mondta a Ezen kívül azért a budapestieket, ha megzuglói polgármester.
Mint fogalmazott, az utak állapota mellett a budapestieket a leginkább a köztisztaság és a közrend érdekli, hiszen ez a terület az elmúlt két évben sajnos nagyon sokat romlott. Mint mondta, a közbiztonság állami feladat, és mindannyian látjuk, hogy sajnos
az elmúlt években a palackvisszaváltási rendszernek és a szociális krízisnek köszönhetően, meg annak, hogy az elmúlt 15-16 évben leépítették az ellátórendszert, az lett az eredménye, hogy Budapest bevonzotta még vidékről is azokat a szerencsétlen sorsú honfitársainkat, akik különböző függőségekkel küzdenek, és Budapesten palackgyűjtögetésből szedik össze az ennek kielégítéséhez szükséges készpénzt.
Ez egyszerre egy közbiztonsági és szociális válság is, ami Budapesten összpontosul. Itt aztán abszolút nem fog segíteni az egymásra mutogatás. Itt össze kell fogni és közösen kell fellépni. Ezért hangsúlyozom, hogy egyébként a közbiztonság fenntartása a rendőrség feladata, nem önkormányzati feladatkör. Mi egyébként többen ezért javasoltuk, hogy vezessék be a Budapest-pótlékot a Budapesten szolgálatot teljesítő vagy itt lakó rendőröknek – tette hozzá. Mint a polgármester fogalmazott, „most ugye azt látjuk, hogy a közrendvédelmi dolgozóknak 15 százalékos béremelést jelentettek be, ami sokkal jobb, mint a semmi, és kezdetnek jó, de ez még önmagában nem fogja megoldani a problémákat” – mondta.
A szolidaritási hozzájárulást 15 százalékkal csökkentik, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy ha a parkolási pénzeket elvonják, akkor még mindig mínuszban leszünk, tehát még mindig rosszabb lesz az önkormányzatok anyagi helyzete
– fogalmazott Rózsa András, hozzátéve: erről is beszéltünk tegnap, hogy olyan irányba szeretnénk közösen ellépni, hogy legalább a főváros és a kerületek anyagi helyzete ne legyen rosszabb 2027-ben, mint 2026-ban volt, mert kevesebb forrással kell ellátnunk több feladatot, és ez egész egyszerűen kivitelezhetetlen.
Mint elmondta, a szolidaritási hozzájárulás kivezetését szeretnék. Az adórendszer egy nagyon összetett dolog, amibe nehéz belenyúlni, míg
a szolidaritási hozzájárulást a Fidesz-kormány lényegében azért vezette be, hogy a költségvetési lyukakat, amiket az ő felelőtlen gazdálkodásuk eredményezett, valamivel finanszírozzák, ezért elvonták az egyébként jól teljesítő önkormányzatoktól a forrásaikat. Most ezt a gyakorlatot fenntartani egy kormányváltás és rendszerváltás után nem jó
– vélekedett, hozzátéve: „megértjük, hogy a kormány kényszerpályán van. Nyilván nem veti fel őket a pénz, ezt tudjuk. De nagyon sokan hiányoljuk, hogy legyen valamilyen kifutása ennek a történetnek, hogy lássuk, hogy akkor a következő években hogy alakul a szolidaritási hozzájárulás, mert például azt mondaná a kormány, hogy megkezdi a teljes kivezetését, ami 2030-ig befejeződik. Ha így lenne, az segítene a tervezésben. Nyilván megértjük, hogy nekik sem egyszerű a költségvetést összeállítani, de vannak olyan területek, amire egyszerűen muszáj lesz többet költeni, bármilyen nehéz is a helyzet, és azt gondolom, hogy a közbiztonság egy ilyen terület” – mondta.
Volt olyan javaslat, hogy az iparűzési adóbevétel egy bizonyos mértékét, 1 százalékát pántlikázzák és szociális kríziskezelésre fordítsák. MInt mondta, volt ilyen javaslat a hétfő esti ülésen, de a főpolgármester által tett javaslatokat körülbelül másfél órával az ülés előtt adták ki.
„Mi igyekeztünk nagyon konstruktívak lenni, és amit csak lehet, elfogadni ezekből a döntésekből. De olyan döntésekbe nem nagyon akartunk belemenni, ami bármilyen típusú forrásújrarendezést jelent. Önmagában nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Budapesten kialakult szociális és közbiztonsági válságot valamilyen módon kezeljük, de
amíg nem látjuk a számokat, amíg nem tudjuk, hogy miről kell lemondanunk, addig nagyon nehéz dönteni.
Abban maradtunk, hogy ezeket a fontos kérdéseket egy következő ülésen, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének rendes ülésén tárgyaljuk ki, felkészülnek a kerületek és a főváros is, és akkor vitassuk meg ezeket az ügyeket, hogy hogyan lehet tovább haladni, hiszen a kormányzat felé is az lenne a legjobb, hogyha egységesen tudnánk képviselni valamilyen álláspontot” – mondta.
Az InfoRádió azt is megkérdezte a polgármestertől, hogy tényleg patkányinvázió van-e Zuglóban, és úgy fogalmazott:
„nem mondanám, hogy patkányinvázió van, de 2017 óta nem volt ilyen rossz a helyzet a rágcsálók, és azt kell mondjam, hogy a rovarok terén is”.
Mint mondta, írt emiatt a csatornázási művek vezérigazgatójának és a főpolgármesternek is, mert attól tart, hogy a főváros felszíni gyérítését példásan elvégzik, de közben a csatornázási műveknél nem biztos, hogy ennyire jó a helyzet, és a rágcsálóknál nagyon jó, ha a felszínen kiirtják őket, de nem biztos, hogy onnan jönnek, a csatornákat is ellenőrizni kéne ilyen szempontból.
„Szerencsére nem áll fenn közegészségügyi veszély, de nagyon remélem, hogy hamar javulást fogunk látni ezen a téren. Ez is egy olyan dolog, amiről tudjuk, hogy forráshiányos. A csatornázási művek is forráshiányos, a főváros is az, tehát itt is látjuk, hogy
nem az fogja megoldani a problémákat, hogy ha ugyanazt a tortát szeletelgetjük más módon, hanem növelni kell a tortát.
Budapestnek költségvetése, együtt a kerületeké és a fővárosé, körülbelül 1200 milliárd forint. Soproni Tamás polgármester kollégám elmondta, Bécs esetében ez körülbelül 8000 milliárd forint. Borzasztóan sokat termel a főváros a nemzeti össztermékben, rengeteg adót állítunk elő, és ehhez képest iszonyatosan le van szorítva a ráfordítás a fővárosra, és ezt is érzik a fővárosiak. Ezen is kell változtatnunk – mndta Rózsa András, Zugló polgármestere az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
