A Dán Energiaügynökség jóváhagyta a német-orosz koprodukcióban készülő Északi Áramlat 2 víz alatti gázvezeték dán felségterületén történő megépítését. Mindezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok élesen bírálta a projektet, Washington tehát hoppon maradt Moszkva és Berlin párosával szemben.
Az 1200 kilométer hosszú, Balti-tengeren keresztül húzódó vezeték az Északi Áramlat 1-nél kétszer több földgázt szállítana Németországba. Finn, dán, svéd és német felségvizeken halad keresztül. A dán szakasz csak mintegy 147 kilométert tesz ki, ám kulcsfontosságú volt a projekt sikerét illetően.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Oroszországnak és Németországnak legkésőbb október végéig pozitív döntésre volt szüksége a Dán Energiaügynökségtől, hogy az Északi Áramlat 2 még azelőtt befejeződhessen, hogy lejár az ukrán orosz lévő gázszállítási szerződés. Ha kész az Északi Áramlat 2, Moszkvának nem kell meghosszabbítania az Ukrajnán keresztüli szállításról szóló megállapodást – ez egyébként Szlovákiának is húsbavágó, 700 millió eurós bevételkiesést okoz majd.
A gázvezeték teljes egészében az orosz gigavállalat, a Gazprom tulajdonában lesz, de a kivitelezés költségeinek felét (4 milliárd eurót) öt európai energiacég vállalta magára: köztük a holland Shell, a német BASF és a francia Engie.
Nyertesek és vesztesek
Németország természetesen örül a döntésnek. Vélhetően valamivel olcsóbban juthat majd hozzá közvetlenül Oroszországból az energiahordozóhoz. Németország a világ legnagyobb földgázimportőre, és eddig is nagy mértékben függött az orosz szállításoktól – 55 milliárd köbméteres évi fogyasztásának 70 százalékát Oroszországtól vásárolta. Az AP hírügynökség közlése szerint „Angela Merkel eddig ügyesen tartotta az asztal mellett a projektet”. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a németek és az oroszok nyélbe ütik az ügyletet. A német retorika jelenleg arra szorítkozik, hogy az Ukrajnán keresztüli szállításnak is kell, hogy legyen jövője.
A német kettős beszéd hátterében az áll, hogy az Északi Áramlat 2-vel Ukrajna részben vagy egészben elesik a gázszállításból adódó tranzitbevételektől. Márpedig Ukrajna épp Oroszországgal szemben állva folytat keserű polgárháborút keleti területein. Németország tehát kvázi nagyösszegű anyagi kárt okozott saját szövetségesének – oroszellenes szankciók ide vagy oda.
Az USA ellenkezése sem volt véletlen. Az amerikai stratégák szerint az Északi Áramlat 2 megépülésének hármas kockázata van: Ukrajna, mint tranzitország súlycsökkenése, Németország és Oroszország közeledése és az orosz gázfegyver megerősödése.
Ukrajna dilemmája egyszerű, csak az orosz gáz területén történő áthaladása 3,6 milliárd eurós bevételt jelent számára, ennek legalább felétől elesne – nem beszélve annak kockázatáról, hogy az oroszok teljesen leállítsák az Ukrajnán keresztüli szállítást az ukrán válság okán. Az orosz gázfegyver azonban nem csak Ukrajnát fenyegeti.
Mivel az Északi Áramlat 2 megépülése után a Gazprom akkor is hozzáfér bevételei zöméhez (Németországhoz), ha nem Lengyelországon és Ukrajnán keresztül szállít gázt, ezért Moszkva könnyben nyúlhat a gázfegyverhez, hogy befolyását kiterjessze Közép-Kelet-Európa országaira.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
