Már a legelején érdemes leszögeznünk, hogy hitünk, tudásunk és meggyőződésünk szerint a magyarság a Föld egyik, ha nem a legősibb népe. Tegyük hozzá, hogy nem a Földön kezdte a pályafutását, hanem az Univerzum egy távoli szegletében. Éppen ezért a lelkeink olyan őstudást és őserőt hordoznak, amely adottságok alkalmassá tesznek bennünket arra, hogy e világkorszakban is kiemelkedő szerepet játszhassunk, és betölthessünk isteni küldetésünket. Egy feltétele van ennek: fel kell nőnünk a feladathoz.
Mint minden vallásnak, úgy a magyar vallásnak – az egyetemes napvallásnak – is megvannak a kútfői. A legfontosabb források sok más vallástól eltérően a jelen korban is köztünk élő kapcsolattartók. Ők azok, akiket a Gondviselés olyan képességekkel ruházott fel, hogy közvetítők legyenek az ég és a föld között. Ők azok, akik – képletesen fogalmazva – képesek megmászni az égig érő fát és a magasabb szférákból lehozni azt, amit rájuk bíztak.
Kik ők? Kiválasztottak? Táltosok? Égi szócsövek? Testbe költözött angyalok? Előző életeikre emlékező beavatottak? A történelem után roppant módon vonzódó tudósok? Gyerekek, akik intuitív módon bölcsességhordozók? A válasz minden felsorolt kategóriára az, hogy „lehet”. Mindegyikre van példa!
A magyar ősvallásnak varázsereje van. Észrevettem, hogy az elmúlt években ez a mágikus erő körbe jár a Földön és sorra aktiválja – divatosan fogalmazva, ébresztgeti szendergésükből – azokat a lelkeket, akiknek közük van/lehet a napvalláshoz. Az ilyen fajta emberek már nem érik be a racionális tudás határaival, hanem ledöntik a falakat, vagy nemes egyszerűséggel kikerülik azokat.
Valóban megérett az idő arra, hogy új fogalmakat vezessünk be és a régieket tisztába tegyük, mivel elképesztően leegyszerűsített és tudatlan világnézet uralkodik ma hazánkban is. Tisztelet a kivételnek!
Következésképpen fontos tudnunk, hogy a magyar ősvallás, a napvallás alapja az égi tudás. Elnézést mindenkitől, akit ez sérthet, de mi mások vagyunk. A magyarságnak nevezett „tudatállapot” azt jelenti, hogy az isteni jóság közvetítőjévé válik az ember. Ez nem magyar találmány, hanem egy küldetés. Egy olyan küldetés, aminek a Forráshoz, az Eredethez van köze.
Forrás és Eredet – két olyan fogalom, mely csakis tapasztalati és belső úton közelíthető meg. Ez közvetlen megtapasztalás, amiről sajnálatos módon sokan lemondanak, mivel olyan családban nőnek fel, ahol vagy eleve „nem hisznek”, vagy valamilyen történelmi egyház ölébe helyezik idejekorán a gyermeket. Így, tehát mindkét esetben, az emberpalántába belenevelik a hitetlenséget, és azt, hogy minden, a saját felfogásától eltérő eszmében kételkedjék. De vajon a KÉTELY melyik urat szolgálja? A JÓSÁGOT vagy a ROSSZASÁGOT?
Ez alapkérdés, ami felett nem volna szabad oly könnyedén átsiklanunk. A magyar lélek tudó, tehát nincs benne kétely, mivel képes megkülönböztetni a JÓ-t a ROSSZ-tól. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor még fejlődnünk kell. S erről az ok-okozat (karma) gondoskodni is fog.
De térjünk vissza az alapdilemmához: melyek a magyar ősvallás hiteles forrásai. Szoktuk mondani, hogy meg van írva a sorsunk. Egyetértek, de látott már valaki ilyen „lapokat”? Hol van a sorsunk megírva? A csillagokban? – Igen, de sajnos nem igazán tudjuk megfejteni az égre írt üzeneteket sem, mert a hozzá való tudásunk jelentős része elveszett. A kőépítményekben? – Tényleg, mennyire kézzelfoghatóak! De vajon ismerjük a megalitikus kultúrák őstudását? Tudjuk, hogy hol vannak elrejtve őseink sírjai, beavató helyei, piramisai stb.? – Részben. De inkább kisebb részben, mint nagyobb részben.
Akkor biztosan a tankönyvekben kell keresnünk a forrásokat! – Az elmúlt 150-160 év történelem-értelmezései és hamisításai olyan szinten átszőtték a magyarság származását és múltját, hogy aki belekezd, szinte belegabalyodik az egymásnak sokszor ellentmondó információk dzsungelébe. Miért? Mert részben igazolhatatlanok. A mítoszok és a legendák szó szerinti értelmezése legalább olyan tévutakra vezet, mint a teljes elvetésük. Az önkényesség és a tények továbbköltése pedig még nagyobb hiba!
Így számomra egyetlen forrás marad, amit részben már említettem a bevezető sorokban is: a LÉLEK.
Mindegy, hogy fiatal vagy idős, képzett vagy képzetlen, ha valaki tiszta lélekkel áll a napvalláshoz és művelni kezdi, akkor valósággal megtáltosodik.
A napvallásban nincs ősbűn, mert minden „hiba”, vagy „bűn” fejlesztő erő. Egyedül arra kell törekedni, hogy a LÉLEK-hez jussunk közelebb és ne távolodjunk el tőle. Az pedig érezhető és megtapasztalható tudatállapot. Az ilyen ember élete megtelik hittel, tudással és erővel, melyek együttese megszüli a CSODÁT. A magyar embernek ahhoz a létállapothoz kellene visszatalálnia, amit hívhatunk a CSODÁK világának. Ez VARÁZSLAT. Az élet maga egy olyan varázslat a magyar ember számára, amit az isteni tudat mozgat. Ezzel veszítettük el a kapcsolatunkat a múltban. Ehhez a forráshoz kell visszatalálnunk a jövőben. Innen indultunk, s ezért keressük több mint egy évezrede az eredetünket és azért nem alakult jól a sorsunk, mert még nem vettük fel újra a kapcsolatot az ISTENI FORRÁSUNKKAL.
Amint ez megtörténik, óriási változások fognak történni az életünkben.
Aki szeretne a belső FORRÁSÁHOZ visszatalálni, azt szeretettel várjuk szombati istentiszteleteinken. Mert magyarnak lenni egy küldetés, mely csak megtisztult és felemelkedett tudatállapottal teljesíthető.
Száraz György
Boldog napot!
The post A magyar ősvallás forrásai appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
