Kedden a szlovákiai kereszténydemokratákat is elérte a balliberális-globalista és a keresztény-konzervatív-nemzeti erők összecsapásának frontvonala. A hírek szerint a KDH konzervatívabb szárnyát képező Anna Záborská EP-képviselő és Richard Vašečka, valamint az OľaNO-s Branislav Škripek EP-képviselő új pártot alapítanak az Alojz Hlina (KDH) pártelnökkel és Igor Matovičcsal elégedetlenkedő társaikkal közösen.
Látszólag az ügynek semmi köze a magyarsághoz vagy Európához. Pedig nagyon is van: nagyban osztják a lapokat a közelgő európai parlamenti választásokra, és a KDH máris elbukta az első próbatételt.
Anna Záborská és Branislav Škripek nevét a Sargentini-jelentés elfogadásakor is hallhattuk. Ott voltak azon szlovákiai képviselők között, akik nemcsak ellene szavaztak (tartózkodás helyett), de fel is emelték szavukat az Európai Parlament súlyos hatáskör túllépése miatt.
Ezzel szemben a KDH másik EP-képviselője, Ivan Štefanec megszavazta azt. Štefanec Alojz Hlina pártelnökkel karöltve gyakorta támadja Orbán Viktort és Magyarországot. Hlina többször ijesztgette már választóit azzal, hogy Orbán határmódosításokat akar. Egyébként a két politikus 2016-ban részt vehetett a CDU kongresszusán, és Hlina igencsak el volt ragadtatva, hogy soron kívül fotózkodhatott a német kancellárasszonnyal.
A KDH kissé furcsa vezetője többször is jelét adta annak, hogy pártját a Merkel féle CDU mintájára építené fel, nem pedig például a konzervatívabb és szintén keresztény Seehofer-féle CSU mintájára. Márpedig Merkel CDU-ja csak nevében keresztény, attól ugyanis jóval baloldalra található a politikai spektrumban.
Nyilván nem Magyarországról szól a történet, sokkal inkább az által megtestesített változásról, ami a halódó liberális európai elit hatalmát veszélyezteti. A Macron által vezetett balliberálisoknak minden erejüket be kell vetni, hogy létjogosultságukat (értsd: hatalmon maradásukat) igazolják választóik előtt. Azok után, hogy Merkel szégyenteljes lassú távozása megindult, Macron pedig a francia történelem legnépszerűtlenebb elnökévé lépett elő, nagyon szükségük lenne végre egy győzelemre. Az EP-beli többség pedig ilyen.
Hogy volt-e háttéralku a KDH-val, nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. De ha helyet kínáltak a pártnak az EP-választások után kialakuló új többségben, nyilván érdemesnek tarthatta levenni a jelöltlistáról a rebellis és Magyarországgal szimpatizáló tagjait. Helyettük pedig mérsékeltebb, a leendő (feltételezett) többség számára elfogadhatóbb személyeket állítani. Érdeklődve várhatjuk, vajon Hlinának sikerül-e lenyeletnie választóival az új migránssimogató szövetségeseit – ehhez talán még Nagy-Magyarország rémképe is kevésnek bizonyul.
De azért vannak a KDH-ban olyanok, akik nem csak a magyarok felé kritikusak, hanem Brüsszellel szemben is, és fontos számukra a keresztény Európa jövője. Érdemes figyelni, hogy Záborskáék projektje túléli-e az Európai Parlamenti választásokat, és ha igen, a hazai politikában is folytatódik-e a történet.
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
