Igen, én mindig is éreztem. Éjszakánként gyakran szűkölve felriadtam, haraptam a sötétet, markoltam a semmit, hogy mi nem vagyunk még elég jók, nem vagyunk még méltóak Őhozzá.
S amikor kislipócia dombjára felhágott, s egy gárdamellénybe csavart hellerágnes poszterrel a négy égtáj felé suhintott, akkor végképp tudtam, ez a mi parvenü, elmaradott, romlott, barbár társadalmunk még nincsen felkészülve Őreá.
De igyekszünk, tanulunk, vezeklünk Mester! Csak el ne hagyj bennünket!
„Vona felesége szerint a magyar társadalom nem elég jó ahhoz, hogy a férje vezesse az országot
Vona-Szabó Krisztina szerint a választásokon megbukott férje az emberi kvalitásait illetően túl jó volt a magyar társadalomnak, amely fogékonyabb a gyűlöletre, mint a „jóra”.
Vona Gábor felesége a napokban a Jobbik pártlapjának adott interjút az „Idáig jutottunk” című könyv megjelenések apropójából, mely a „politikusfeleség” elmúlt 20 évét mutatja be, melyben szóba kerül többek között a megcsalása, a Jobbikban lejátszódott folyamatok, valamint a férje „zsenialitása”.
Az interjúban Vona-Szabó Krisztina cáfolta azokat a pletykákat, miszerint a döntései során befolyásolta volna férjét. Ezeknél a hangoknál azonban sokkal inkább zavarta az, hogy az április 8-i választás éjszakáján a férje mögé senki sem állt oda, amikor bejelentette lemondását.
Vona felesége szerint a férjét „méltatlan” támadások érték a kampány alatt, pedig férje egy igazi jó ember, így tehát a probléma inkább a politika természetében és magyar társadalomban keresendő, mintsem bennük.
Arra a kérdésre, hogy ezek után is hisz-e még abban, hogy a társadalmi szemlélet megváltoztatható, Vona-Szabó Krisztina úgy válaszolt, hogy „muszáj”, azonban a választási kampányban is bebizonyosodott, hogy „a jóra mindig kevesebb a fogékonyság”.
Sajnos igaz a mondás, hogy a társadalom termeli ki a maga politikusait. Gábor sok szempontból túl jó volt ehhez az egészhez”
– jelentette ki Vona felesége, akit szerint tehát a magyar társadalom még nem elég érett, nem elég jó ahhoz, hogy a férje vezesse az országot.
Ez a korábbi SZDSZ-es politikusokra, értelmiségiekre jellemző nárcisztikus, a magyarokat lenéző motívum a választások óta rendre megjelenik mind Vona Gábor, mind környezete narratívájában, akik a kudarc okait elsősorban nem magukban, hanem a magyar társadalom „éretlenségében”, „visszamaradottságában” keresik. A vloggernek felcsapó Vona például a Puzsér Róberttel történő beszélgetése során is arra a kérdésre várta a megerősítést, miszerint
Igaz-e az a mondás a mai Magyarországra, hogy minden társadalomnak olyan a politikai vezetése, amilyet megérdemel?”
Forrás: 888.hu
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
