Elképzelhető, hogy valamennyit enyhíthetett a marokkói kormány az Európába irányuló migrációs kontrollon, az ország sokak szerint így akar erősíteni Brüsszellel folytatott tárgyalási pozícióján.
Spanyolország az egyik leggyakrabban választott útvonal, amelyen keresztül a menekültek Európába jutnak.
Ahogyan arról hétről-hétre a híradásokban szereplő tragédiák rávilágítanak, a spanyol partokhoz vezető tengeri út életveszélyes: az év első felében csaknem háromszáz migráns veszhetett oda, amikor lélekvesztőkön hánykolódva próbálta elérni az „ígéret földjét”.
Az El Mundo című spanyol lap szerint “Marokkóban több mint 50 ezer illegális bevándorló vár arra, hogy a Gibraltári-szoroson keresztül spanyol földre léphessen.
Gonzalo Fanjul, a menekültügyekkel foglalkozó alapítvány, a porCausa munkatársa szerint nehéz teljes bizonyossággal állítani, de több, számukra hiteles megfigyelő véleménye szerint Marokkó ahogyan eddig is, úgy most is olyan érzékeny ügyekkel kapcsolatban folyó tárgyalások útján próbál megoldásra jutni a menekültkérdésben, mint a halászati egyezményről, illetve az uniós támogatásról folytatott egyeztetések.
Brüsszel július végén jelentette be, hogy 55 millió euróval segíti Marokkót és Tunéziát a tengeri határvédelem hatékonyabbá tételében: annak érdekében, hogy emberéleteket mentsenek meg és hogy hatékonyan vegyék fel a harcot a térségben zajló embercsempészettel.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint nincs bizonyíték azokra a feltételezésekre, hogy Marokkó enyhített volna a határellenőrzésen. A feltételezés alapja az a nemrégiben nyilvánossá vált adat, miszerint júniusban és júliusban több menekült érkezett Afrika északi feléből spanyol földre, mint 2016 egészében. A marokkói külügyminisztérium nem reagált az Euronews megkeresésére.
Mohamed Daadaoui, az Oklahoma City University politikatudományi intézetének professzora szerint az ibériai országban partot érő migránsok számának növekedése az Európai Bíróság 2016 decemberében hozott döntésének következménye lehet. A döntés arra vonatkozik, hogy az EU-val kötött kereskedelmi egyezményeket nem lehet alkalmazni a Nyugat-Szaharára, mivel „a szóban forgó terület nem képezi Marokkó részét”. A professzor arra is rávilágított, hogy „a migránsokat sokszor kapcsolati tőkeként használják az afrikai államok és európai partnereik.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a spanyol kormányfőnek nemrég küldött levelében azt írta: az EU támogatni fogja Spanyolországot a megnövekedett migrációs nyomás megfelelő kezelésében. Madrid a múlt hónapban kért segítséget a Bizottságtól arra hivatkozva, hogy az Olaszországban tapasztalt visszaesés miatt júniusban már Spanyolország volt az illegálisan érkező bevándorlók legfőbb belépési pontja a kontinensre.
A Észak-Afrikában található spanyol enklávék, Ceuta és Melilla határán mindeközben folyamatosan ezrek várakoznak, hogy bejussanak a szigorúan őrzött városok egyikébe. Bár a két település földrajzilag Afrikában található, akinek sikerül bejutnia, az gyakorlatilag az EU-ban tudhatja magát. Ezért a viszontagságos tengeri átkelés helyett sokan inkább a két párhuzamosan futó, egyenként hat méter magas kerítés megmászásával próbálkoznak bejutni spanyol területre.
Euronews
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
