Teljes a káosz a 2007-ben kezdődött, jórészt uniós finanszírozású Budapest szíve program csaknem 15 milliárd forintos fejlesztései körül, s egy esetleges brüsszeli bírság esetén sem vállalná senki a felelősséget – tudta meg a Magyar Nemzet. A fővárosi és a belvárosi önkormányzat között megosztott beruházás kivitelezése már rég befejeződött: 2010-re megújult a Károly körút, a Petőfi Sándor utca, a Március 15. tér, a Ferenciek tere és az Erzsébet híd pesti hídfője.
A korábban a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF), valamint a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya által is vizsgált projekt ügyében a Hír TV értesült úgy a napokban, hogy – súlyos szabálytalanságok miatt – jelentős összeget követelhet majd vissza az Európai Bizottság.
Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester, valamint Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros–Lipótváros szintén kormánypárti polgármestere kérdésünkre ismételten megerősítette, nem kaptak semmiféle értesítést, jelzést arról, hogy probléma lenne a már megvalósult fejlesztésekkel. Mindkét vezető jelezte: ha bármit is észleltek volna az EU illetékesei, azok nem az ő idejükben történtek. Ez igaz, viszont az akkori furcsa fejlesztés most okozhat akár milliárdos károkat a két önkormányzatnak.
A tíz évvel ezelőtti projektindítást Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester kezdeményezte, s egy évvel később „szállt be” a fejlesztésbe a fideszes Rogán Antal, az akkori belvárosi polgármester. Az átláthatatlan és előkészítetlen beruházást már utódaik fejezték be. Az OLAF 2012-től kezdve két éven át vizsgálódott, ám a „Budapest szívénél” talált visszaélésgyanút feltáró jelentést a mai napig nem ismerhette meg a közvélemény. Pedig a magyar hatóságok annak alapján kezdetek nyomozni 2015-ben, és szüntették meg az eljárást tavaly nyáron. A lépést Polt Péter legfőbb ügyész részben bűncselekmény hiányával, részben elévüléssel indokolta. A parlamentben Szabó Tímea, a Párbeszéd független képviselője kérdésére akkor azt közölte: az OLAF a belvárosi önkormányzat által kötött tervezési szerződéseket kifogásolta, amelyben legfeljebb 30 milliós a „vagyoncsökkenés”. A nyomozók azt állapították meg, hogy a háromtagú – a Főmterv, a Közlekedés Kft. és a Város-Tempannon alkotta – konzorciummal a fejlesztés egy elemére 2008-ban kötött szerződést később a teljes beruházásra kiterjesztették. A hűtlen kezelés büntethetősége elévült. Az önkormányzat más pályázónak lehetőséget sem adott, de Polt Péter a hatóságok tétlenségét úgy magyarázta hogy „a közbeszerzés szabályainak megsértése pedig önmagában nem valósít meg bűncselekményt”.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.27.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
