„Ezt a csomagot Magyarország kormánya juttatta el önhöz és családjához” – hirdetik kék alapon fehér betűkkel azok a dobozok, amelyekben az úgynevezett Rászoruló személyeket támogató operatív program (RSZTOP) keretében kiosztott élelmiszersegélyek jutnak el a szegény, kisgyermeket nevelő családokhoz. A felirat tényszerűen igaz, csak – ahogy mondani szokták – nem fejti ki a valóság minden részletét.
http://mno.hu/
Először is a dobozok tartalmát az Európai Unió forrásaiból vásárolták, vagyis főként a holland és német adófizetőknek tartoznak értük hálával a rászorulók – illetve azok, akik az erre a célra kiírt, és megfelelően irányított közbeszerzéseken leszállíthatták a dobozokba kerülő termékeket. Hadházy Ákos, az LMP társelnökének legúkabb kutatásai szerint ugyanis az derült ki, hogy lényegében egyetlen cégcsoportra írták ki a pályázatokat, és ha valaki más is elindult volna, azokat kizárták vagy ajánlatukat érvénytelenítették.
Az egyik legutolsó, „2. szakasz” néven emlegetett RSZTOP közbeszerzést, amelynek keretösszege 13,7 milliárd forint eleve nem bontották részekre, így esélyt sem adtak a helyi vállalkozásoknak, csak a nagy konzorcium tudott mindenféle termékkel pályázni. Ezért a pénzért összesen 2 millió 175 ezer élelmiszercsomagot tervez kiosztani a kiíró, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
http://mno.hu/
A kiírásra négy ajánlat érkezett, közülük azonban hármat érvénytelennek nyilvánítottak, ebből kettőt „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” címén, vagyis mert túlságosan olcsón adták volna a termékeket – pedig ez nem egy építkezés, ahol ki lehet spórolni az anyagot, hanem előre meghatározott tartalmú csomagokat kellett volna összeállítani. A győztes pedig egy konzorcium lett (tagjai: Halker Kft., Halker Mirelit Depó Kft., Kedvenc JM. Kft., Jégszilánk Kft. és Gastro-Hús Kft.).
„Sok közbeszerzési piszkos manipulációt láttam már, de ennél aljasabb csalást még nem találtam: éhező gyermekeket segítünk EU pénzből, de egy sor ajánlatot kizárunk, mert túl olcsó – így ennyivel kevesebb gyermeken lehet segítsen, vagy ugyanannyi csomagba jóval kevesebb adomány ju. Afrikai banánköztársaságokban sápolja így le helyi maffia a nemzetközi segélyeket!” – mondja Hadházy, akinek eleve ismerős volt az egyik cég neve korábbról.
Az utcán lépett oda hozzá a Halker-csoport egyik dolgozója, aki felháborodott azon, hogy főnöke szerint a szociális intézmények élelmiszerellátását szolgáló közbeszerzéseken mindenütt ők fognak nyerni, mert a többieket ki fogják zárni. Az informátor egy bő táblázatttal is szolgált, amelyen az általuk adott ajánlatok mellé ceruzával beírta, hogy egyébként a piaci cégeknek mennyiért adják az egyes árukat. Csak két példa: a Zala felvágott kilóját 829 forintért szokták adni, de a szociális intézményeknek 1050 forintba kerül; egy kiló sajtkrém általában 879 forint, de a közbeszerzésen 1020 forint.
Hadházy összegyűjtötte a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság öt különböző – részben RSZTOP, részben intézményeknek szánt, regionális – közbeszerzés részajánalatait, és arra jutott, hogy egyetlen kör nyeri ezeket a közbeszerzéseket, amely ráadásul nagyrészt ugyanazok, vagy ugyanazokhoz az érdekkörökhöz tartoznak, mint az élelmiszercsomagok esetében már látott cégek.
A legtöbb esetben lényegében egy ajánlatból választhatott a megrendelő, mert vagy nem volt más induló – az esetek felében volt így, feltehetően a konkurens cégek már tudták, mire számíthatnak –, vagy érvénytelennek nyilvánították az ajánlataikat: az 52 részajánlat közül eleve csak 9 esetben volt másik, érvényes ajánlat. Az ajánlattevők nagy részét főként formai okokból, hiánypótlás nem teljesítése miatt , vagy éppen az „aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás” miatt zárták ki a versenyből.
Hadházy szerint elképesztő, hogy a zöldség-gyümölcs beszerzéseknél többnyire ellenajánlatok sem voltak, mindenütt a Mortak Fruit Kft. nyert (ahol pedig volt ellenajánlat, azt a céghez lazán, de kimutathatóan kapcsolódó Börmy Kft. tette). A hús, húskészítmény, mirelit és szárazáru szállítások vonatkozásában pedig nagyon erős a kartellgyanú. A fenti termékek szállítását elnyerő cégek közt ugyanis szintén kimutatható, céges, illetve személyi összefonódások vannak, gyakorlatilag ugyanahhoz az élelmiszer-kereskedelmi céghálóhoz tartoznak. A kartellgyanús társaságok ráadásul – némelyik, a szociális intézményeknél vesztes céggel együtt – sorra nyerik a közbeszerzéseket a HM intézményeinél, a MÁV kórháznál, több szociális gondozónál.
http://mno.hu/
Hadházy informátorai szerint a cégeknek az útját Kósa Lajos tárca nélküli miniszter egyengeti, igaz, erre nincs olyan bizonyíték, mint a nyugdíjas szövetkezetek esetében. A kartellgyanús cégek mögött mindenesetre három debreceni személy is feltűnik: Czirbusz István és Sipos Tamás sok egyéb mellett a Közétkeztetést Pályázó Kft. és a Gastro-Hús Kft. tulajdonosai. Ráthonyi Zoltán az ALASZKA Kft. tulajdonosa (és közvetve a Reál hálózat egyik tulajdonosa is.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
