Az idén márciusban egy finomított indexet vezetett be a lakhatási költségek nyilvántartására a brit statisztikai hivatal (Office for National Statistics, ONS). Az ingatlantulajdonlás költségeivel igazított fogyasztói árindex (CPIH) az általános tételeken felül tartalmazza az ingatlan birtoklásával járó extra költségeket, így a jelzáloghitelek törlesztőrészletét és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadásokat is. Nem egyedi a brit lépés, az USA-ban már korábban is 30 százalékos súllyal vették figyelembe a lakhatási költségeket a fogyasztói kosárban. Igaz, a jelzáloghitelek törlesztőrészletét ott sem veszik figyelembe.
Az infláció számításáért felelős magyar intézmény, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árindexében sem található meg a lakhatás minden költsége. Persze az energiaárak, a víz- és csatornadíj, a karbantartási eszközök ára, a közös költség és a lakbér is szerepel az inflációs kosárban, ám ezek együttesen csupán 8,97 százalékos súlyt tesznek ki. A KSH által családi kedvezménnyel számított átlagkeresetet alapul véve (201 ezer forint) egy egykeresős család havi 18 ezer forintot, egy kétkeresős család pedig 36 ezer forintot költ lakhatásra átlagosan, minden költséggel együtt.
Forrás: Shutterstock
Az átlagos rezsiköltség azonban azt mutatja, hogy a fent megadott összeget is elérhetik vagy növelhetik még a bérleti költségek, illetve a törlesztőrészletek. „A fogyasztói árindex 2012-től nem tartalmazza a saját lakásszolgáltatás inputált bérleti díját (azt az összeget, amelyet akkor kellene fizetnünk, ha nem saját lakásban laknánk – a szerk.) – ez korábban a szolgáltatások főcsoportban jelent meg. Ez a tétel a nemzeti számlaelőírások szerint nem vásárolt fogyasztásnak minősül, így a lakosság által vásárolt termékek és szolgáltatások árváltozását mérő fogyasztói árindexből is kihagytuk” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a KSH sajtóosztálya. A lakbérek árváltozása viszont szerepel a fogyasztói árindexben. A lakbérek csoportjában az önkormányzati és a piaci lakbéradatokat is vizsgálja a statisztikai hivatal, a jelzáloghitelek törlesztőrészletei azonban egyáltalán nem jelennek meg a fogyasztói árindex adataiban.
Ugyan a lakhatási adatok egy részét tartalmazza az inflációs kosár, ennek ellenére Magyarországon még mindig nehéz világos választ adni arra, hogy mekkora a lakhatás inflációja. Pedig a háztartások jövedelmének tetemes, az inflációs kosárnál jelentősebb részét viszi el a lakhatásra költött összeg, akár bérlik, akár hitelből vásárolják meg a lakásukat. Az áremelkedés ráadásul számottevő lehetett az elmúlt években, ez mégsem jelent meg az inflációban. Erre a növekedésre következtetni lehet az FHB Lakásárindexéből, amely szerint a 2014 elején tapasztalt mélypont óta másfélszeresére nőttek a lakásárak, míg a lakásbérleti díjak az Ingatlan.com augusztusi összevetése szerint egy év alatt országos átlagban 10 százalékkal emelkedtek, de voltak olyan területek, ahol akár 50-70 százalékkal is többet kértek egy lakásért a bérbeadók, mint egy évvel korábban.
Budapesten 12 évnyi bér kell a lakáshoz
Budapesten 12, országosan csaknem 8 évnyi átlagjövedelem kell ahhoz, hogy valaki egy közepes méretű lakáshoz jusson; ez az arány rosszabb, mint három éve – derül ki az Otthontérkép friss felméréséből. Idén a második negyedévben egy 75 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához átlagosan 20 millió forint kellett, ez 7,8 évnyi átlagos nettó jövedelemnek felel meg. 2014-ben még csak 6,8 évnyi bér félrerakására volt szükséges ahhoz, hogy egy hasonló méretű lakást vásárolhasson valaki. A növekedés oka az, hogy a lakásárak kétszer olyan gyorsan – 40 százalékkal – nőttek ezalatt, mint a 20 százalékkal bővülő jövedelmek. A felmérés szerint a magasabb jövedelem reményében nem biztos, hogy érdemes költözni: az ingatlanárak és a jövedelem viszonyát vizsgálva a kutatók azt tapasztalták, hogy a magasabb kereseti lehetőséggel kecsegtető országrészekben arányaiban a lakásárak is magasabbak. Nógrád és Tolna megyében 4-6 év elegendő az ingatlanvásárláshoz a területi jövedelmekkel kalkulálva, Budapesten viszont csaknem 12 év, Veszprémben pedig 13,5 év kell ugyanehhez. Bács-Kiskun megyében ugyanakkor a bérnövekedés magasabb volt, mint az ingatlanárak emelkedése – ott a 2015-ös 10,6 év helyett idén már csak 9,1 évnyi jövedelemnek megfelelő összeget kell adni egy átlagos lakásért. | N. L. N.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
