A tudósok egyre többet és többet tudnak meg arról, hogy a stressznek milyen hatása van az egészségre. Ma már világos, hogy nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségben is kár keletkezik akár az akut, akár a krónikus stressz hatására.
Mindenki mondta már: „Olyan ideges vagyok, hogy kihullik a hajam.” S ha a stressz elég intenzív, akkor ez bizony meg is történhet. A jelenség leglátványosabb megnyilvánulása a trichotillomania nevű betegség, amely arra hajtja az embereket, hogy kitépjék a hajukat, így enyhítve a stresszt. Az Alopecia areata rendellenesség lényege pedig az, hogy az immunrendszer megtámadja a szőrtüszőket, a telogén effluvium miatt pedig megáll a haj növekedése – írja a Házipatika.com.
Telogén effluviumról akkor beszélünk, ha a haj idő előtt a telogén (nyugvó) fázisba kerül. A hajszálak végül mindkét esetben kihullnak.
A krónikus stressz hatással lehet a fogakra és az ínyre is. Szájszárazság, fekély, seb és fogínybetegség alakulhat ki a magas stressz-szint következtében. Ráadásul azok az emberek, akiket nagy stressz ér, nagyobb valószínűséggel hanyagolják el az orális egészséget.
Ha valaki állandóan, mindenhol, a legkülönfélébb szituációkban verejtékezik, valószínűleg komoly stresszel küzd. Amikor idegesek vagy nyugtalanok vagyunk, a testünk nagyobb mennyiségű verejték előállításával reagálhat. Érthető tehát, hogy ha hosszú távon fennmarad a stressz forrása, az izzadás állandó problémává fokozódhat.
A fejfájás a leggyakoribb következménye a mindennapi stresszes helyzeteknek. Általában a fejfájásnak ez a típusa a legrosszabb, amit jobb elkerülni. Néhány perc meditáció vagy egy rövid séta a háztömb körül, de akár egy kis gimnasztika vagy nyújtózkodás is segíthet enyhíteni a fejfájást.
Vannak, akik – úgy tűnik – nem képesek kontrollálni a testsúlyukat, bármennyire is igyekeznek. Egyre több kutatás azt mutatja, hogy ez a krónikus stresszhez köthető. A stressz hatására felszabaduló kortizol hormon felerősíti az éhségérzetet. A fogyás önmagában is hosszú, stresszes folyamat, és minél keményebben próbálkozunk, annál stresszesebbek, azaz annál éhesebbek lehetünk.
A stressz tünetei gyakran összefonódnak a hiperaktivitás (figyelemhiányos hiperaktív zavar – ADHD) tüneteivel. Lehet, hogy a stressz valójában ADHD- a „rossz” gyerekeknél és a felnőtteknél egyaránt. A mindennapi élet buktatóinak kerülgetése közben a stressz szintje emelkedik, s megjelennek az ADHD-s tünetek. Szerencsére vannak stressz-csökkentő technikák, amelyekkel az ADHD tüneteit uralni lehet.
A stressz nyomot hagy a bőrön, mert az immunrendszer gyengülése miatt könnyebben kialakulnak rajta a fertőzések. A stressz a bőrbetegségekre is rossz hatással van, megjelennek a pattanások, erősödik a rosacea és a pikkelysömör is.
Az asztmában szenvedő betegek többnyire elég stresszesek, ráadásul a stressz valóban súlyosbíthatja az asztma tüneteit. Sőt nagyon egyértelmű kapcsolat van az asztma és a stressz között. Az asztmás rohamokat meg lehet előzni a stresszcsökkentő technikákkal, azaz lehetőleg addig kell tenni ellene, amíg az asztma ki nem alakul.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
