Tegnap, szeptember 19-én töltötte be 75. életévét Jeremy Irons brit színész, azon kevesek egyike, aki az Oscar-díj mellett megkapta a Tony-, az Emmy- és a Golden-Globe-díjat is, azaz teljesítette a híres EGOT-ot.
A La Manche csatornában fekvő Wight-szigeten született, a család csak évente egyszer ruccant át Angliába. Anyai ágon ír felmenőkkel is büszkélkedhet, napjainkban ideje nagy részét az írországi, 15. századi Kilcoe kastélyban tölti, amelyet romosan vásárolt meg és részben saját keze munkájával újított fel – nem is tagadja, hogy néhány filmszerepét kifejezetten ezért, anyagi okokból vállalta el.
Az iskolai zenekarban dobolt és harmonikázott, s miután az állatorvosi egyetemre nem vették fel, úgy döntött, színész lesz. Bristoli színi tanulmányainak költségeit kertészként, utcazenészként és takarítóként dolgozva teremtette elő, első szerepe a Godspell című musical Keresztelő Szent Jánosa volt. Ezt tévéfilmek követték: a BBC egyik produkciójában Liszt Ferencet alakította, a filmvásznon a balett-táncos Nyizsinszkijről szóló drámában debütált.
A kritika akkor figyelt fel rá, amikor Harold Pinter Nobel-díjas író ajánlása nyomán Laurence Olivier és John Gielgud oldalán szerepelt Evelyn Waugh Az utolsó látogatás című alkotásának kosztümös tévéváltozatában. Az áttörést 1981-ben A francia hadnagy szeretője című, a viktoriánus korban játszódó romantikus dráma hozta meg, Meryl Streep partnereként. Ezt a Proust regénye nyomán készült Swann szerelme című filmdráma követte, A misszióban dél-amerikai jezsuita papot alakított, majd olyan rendezők filmjeiben játszott, mint Bernardo Bertolucci (Lopott szépség), Adrian Lyne (Lolita), David Cronenberg (Pillangófiú, Két test egy lélek – utóbbiban az egypetéjű ikerpár mindkét tagja ő volt), Steven Soderbergh (Kafka), Franco Zeffirelli (Mindörökké Callas) vagy David Lynch (Inland Empire).
Egyik legnagyobb sikerét 1990-ben a Barbet Schroeder rendezte, A szerencse forgandó című filmben aratta. A felesége meggyilkolásával gyanúsított, de végül felmentett, elszegényedett arisztokrata, Claus von Bülow megformálásáért megkapta a filmvilág legrangosabb kitüntetését, az Oscar-díjat, valamint a Golden Globe-díjat is.
A vasálarcos című kosztümös kalandfilmben a három testőr közül Aramis bőrébe bújt, a Végzet című drámában fia szerelmét csábította el. Főszerepet kapott az Isabel Allende könyve nyomán készült, Bille August rendezte A kísértetház című romantikus családi drámában, a Die Hard harmadik részében ő volt a „főgonosz” terrorista. Forgatott Shakespeare-drámát (A velencei kalmár), Szabó István instruálta a Csodálatos Júliában, tehetségét bizonyította a keresztes háborúk idején játszódó Mennyei királyságban és az Eragon című fantasyban, egy Casanova-feldolgozás kedvéért püspöki ruhát öltött magára.
A tévénézők a többi közt láthatták a Különleges ügyosztály című sorozatban. A BBC Shakespeare-sorozatában IV. Henrik címszerepét játszotta, a Borgiákról szóló amerikai tévésorozatban, melynek első évadát Magyarországon forgatták, VI. Sándor pápát formálta meg. Az elmúlt másfél évtizedben készült filmjei közül emlékezetes a 2008-as pénzügyi összeomlás történetét elmesélő Krízispont, valamint a Pascal Mercier könyvsikere alapján, Bille August által rendezett Éjféli gyors Lisszabonba. 2016-ban szerepelt a Batman Superman ellen című filmben, majd Budapesten forgatta a Vörös veréb című thrillert. 2021-ben több filmjét is bemutatták: az 1938 őszén játszódó München című történelmi filmdrámában Neville Chamberlain brit miniszterelnököt formálta meg, játszott az olasz divatházról szóló, A Gucci-ház című életrajzi alkotásban, amelyet egy akciófilm követett, a Zack Snyder Az Igazság Ligája. Idén volt a bemutatója a Flash – A villám című amerikai szuperhősfilmjének.
Irons Oscar-díja mellé háromszor kapta meg a televíziós Oscarnak nevezett Emmy-, két alkalommal a Golden Globe-díjat (az Elizabeth című történelmi drámáért 2005-ben mindkét kitüntetéssel díjazták), 1984-ben a színházi Oscarnak tekintett Tony-díjjal is elismerték (Tom Stoppard A dolog című darabjában a Broadwayn Glenn Close volt partnere), így az EGOT-csoport egyik tagja. Emellett a tiszteletbeli César-díj és az Európai Filmakadémia életműdíjának is birtokosa, s 1985-ben még Grammy-díjra is jelölték. Dolgozott a rangos Royal Shakespeare Companyvel és a Bristol Old Vic színházzal. A színpadra húsz év kihagyás után 2006-ban A gyertyák csonkig égnek című Márai-regény adaptációjában, Henrik tábornokként tért vissza, öt éve O’Neill Hosszú út az éjszakába című darabjában lépett fel.
Több rajzfilmfigurának kölcsönözte hangját, hangoskönyvei jelentek meg, ismeretterjesztő- és dokumentumfilmek narrátora volt, 1985-ben zenei klipet rendezett Carly Simon számára. Több filmfesztivál zsűrijének elnökeként is tevékenykedett.
Az arisztokratikus külsejű és természetes eleganciájú Jeremy Irons négy és fél évtizede él második feleségével, Sinéad Cusack ír színésznővel, akivel két filmben játszottak együtt, sőt Irons két fiukkal is együtt szerepelt néhány filmben. A környezetvédő színész szabadidejében szívesen lovagol, kertészkedik, a sebesség megszállottjaként több motor birtokosa, s a Portsmouth FC labdarúgócsapat lelkes szurkolója. Egyik első hírességként viselte az AIDS-ellenes küzdelem támogatását jelző piros szalagocskát ruháján, s számos jótékonysági alapítvány és rendezvény támogatója.
Brit tudósok másfél évtizede arra az eredményre jutottak, hogy az ő orgánuma közelíti meg legjobban a tökéletes férfihangot. Jellegzetes, mély hangját az is hallhatja, aki ellátogat a Westminster-apátságba, ha igénybe veszi az angol nyelvű hangos idegenvezetőt (audio guide), az interneten pedig a zeneszerző-karmester Leonard Bernstein Life is Juicy című versét szavalja.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »