Portland nem az Egyesült Államok, nem a kontinens, inkábba világ antifa központja. A városban zajló folyamatok első vesztese viszont épp az a helyi demokrata polgármester lehet, aki a mozgalmat a városban meghonosította.
Ted Wheeler támogatottsága hónapok alatt zuhant 60 százalékot.
Portland városa három világelsőséget is magáénak tudhat: itt található a világon az legtöbb (egy főre eső) kézműves sörfőzdéje, feminista könyvesboltja és a nevében vagy mottójában az „equality” („egyenlőség”) szót tartalmazó vállalata.
Egy egész, többévados mockumentary sitcomot is összedobtak híres amerikai komikusok Portlandia néven a helyi balos ámokfutásokat bemutatva.
Nem meglepő, hogy a város egyik rendőrfőnöke (vagy szóvivője – mindegy igazából) fekete és transznemű, a képviselők közül pedig sokan a tüntetők oldalán álltak a városháza ostromakor júliusban.
Ezt az egészet a portlandiak egyetlen embernek köszönhetik: Ted Wheelernek.
Wheeler az amerikai jobboldali körökben szimbólummá vált: azoknak a teszetosza baloldali polgármestereknek a szimbólumává, akik kezdetben örültek radiális baloldaliak szavazatainak, emiatt meghonosították őket városukban, majd értetlenül fogadták és tétlenül nézik, ahogy a békés fiatalok fegyveres mozgalmakká válva verik szét a települést.
Portland esetében:
Ez a plakát négy dolgot követel Wheelertől, köztük azt, hogy mondjon le. Az a Ted Wheeler, aki saját keblén melengette őket, aki nélkül az Antifasiszta Mozgalom nem tartana ma ott, ahol tart.
És ez egy nagyon erős üzenet a hazai baloldalnak is: hiába pátyolgatja Gyurcsány és a mérsékelt baloldali pártok (el sem hiszem, hogy ezt a jelzőt kell használnom a DK-ra) a Párbeszédet, a Momentumot és a hazai antifasisztákat,
És őket ugyanúgy ellenségüknek tekintik, mint a kormányt, a normalitást és a hagyományos társadalmat.
Ez történt Ted Wheelerrel is: két szék között a földön maradt: a republikánusok tábora sosem látott mértékűre nőtt Portlandben – korábban közel 9:1 arányban kaptak ki minden választáson, most viszont 20-25 százalék körül állhatnak – , a demokraták egy része pedig még tovább radikalizálódott.
Őket pedig már tulajdonképpen senki sem szeretné.
(888)
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
