A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) október 5-én és 6-án megtartotta őszi rendes ülését. A püspökök testülete a szokást követve idén ősszel is kihelyezett ülést tartott, amelynek ezúttal a Mátraszentimre-Bagolyirtáson található Stella Katolikus Egyházi Üdülő adott otthont. Az MKPK döntéseiről Tóth Tamás titkár számolt be október 7-én, Budapesten, a konferencia székházában.
A megújult Stella üdülőt az ülést megelőző napon Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg az MKPK tagjainak, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Soltész Miklós, a Miniszterlenökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának a jelenlétében.
A sajtótájékoztató elején Fritzné Tőkés Éva, az MKPK Sajtószolgálatának vezetője sok szeretettel köszöntötte az újságírókat, akik több mint egy év után vehettek részt püspökkari sajtótájékoztatón. A pandémia miatt legutóbb tavaly ősszel került erre sor.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, Ferenc pápa köszönőlevelet küldött Veres András püspöknek, az MKPK elnökének. Az olasz nyelvű levél magyar fordítását Tóth Tamás felolvasta a sajtótájékoztatón.
A Római Misekönyv legújabb magyar nyelvű kiadását az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció augusztusban hagyta jóvá, jelenleg a kiadás nyomdai munkálati folynak. Örömteli újdonság lesz a könyvben, hogy az összetartozás jeleként helyet kapnak benne határon túli egyházmegyék ünnepei is, mely kezdeményezést a környező országok püspöki konferenciái is örömmel támogatták.
A püspökök áttekintették a Ferenc pápa által meghirdetett, 2021 és 2023 között tartandó szinódus feladatait. A világ egyházmegyéiben október 17-én elkezdődő, és a Vatikánban 2023 őszén befejeződő szinódusból a katolikus hívek világszerte kiveszik a részüket. A szinódus segíthet katolikus identitásunk elmélyítésében, és abban, hogy az Egyház életében és feladataiban a hívek nagyobb feladatot vállaljanak – hangsúlyozta Tóth Tamás.
Szeptember 19. és 22. között Varsóban négynapos konferenciát szervezett a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága és a Lengyel Püspöki Konferencia Közös küldetésünk Isten gyermekeinek védelme címmel. Húsz országból érkeztek püspökök, papok, rendi elöljárók és a gyermekvédelem témájában jártas szakemberek. A Magyar Katolikus Egyházat a Marton Zsolt püspök vezette népes delegáció képviselte. A konferencia imádságos légkörében előadások és csoportmunkák zajlottak, ezek tematikája, a teológiai és történelmi reflexió segítette a résztevőket, hogy a gyermekvédelem témájáról minél hatékonyabban tudjanak együtt gondolkodni. A konferencián részt vevő egyházak között egy, a helyi tapasztalatokra épülő együttműködés indult, ami a későbbiekben a jó gyakorlatok cseréjét segítheti elő.
A püspökök tájékoztatót hallgattak meg a katolikus Digitális Tankönyvi Felület kialakításáról. A katolikus tananyagfejlesztés keretében a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) által jóváhagyott szakmai fejlesztőmunkák októbertől már elérhetőek a tankönyvlistán szereplő, bárki számára választható katolikus kiadású történelem és irodalom tankönyvek és azok okostankönyv-változatai a gimnáziumok és a technikumok részére. Az ezekhez kapcsolódó digitális felület a kattan.hu honlapon érhető el az érdeklődők számára. A felületen többek között papír alapú tankönyvek digitálisan kiegészített változatai találhatóak, amelyek a pedagógusokat az oktató-nevelő munkában, a diákokat pedig az egyéni aktív tanulásban segítik. A pedagógusok számára regisztrációt követően tanári kézikönyvek és adatbank is hozzáférhetőek. A felületre római, illetve görögkatolikus hittankönyv-sorozat is felkerül majd.
A testület börtönlelkészi vezető kinevezéséről is döntött. A pozíció ellátásával Berta Tibor dandártábornokot, tábori püspököt bízták meg.
A püspökök újabb három évre meghosszabbították Török Csaba atya tévéreferensi megbízatását.
A konferencia döntött arról, hogy Baltazar Enrique Porras Cardozo bíboroson keresztül 40 millió forintnyi összeggel támogatja a nehéz helyzetben lévő venezuelai egyházat. A bíboros, aki Mérida érseke és a Caracasi Főegyházmegye apostoli adminisztrátora, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vendégeként látogatott hazánkba. Tóth Tamás elmondta: amint ismeretes, a dél-amerikai ország súlyos gazdasági problémákkal küzd, az ország szociális rendszere gyakorlatilag összeomlott. Az évek óta tartó venezuelai válság mostanra annyira ellehetetlenítette az életet, hogy emberek sokasága hagyja el az országot. A kilátástalannak tűnő helyzetben nyújt segítséget az Egyház fizikailag és lelkileg, hiszen a mindennapi megélhetés is problémát okoz. A Venezuelában tapasztalható válság közepette a főpásztor sosem mulasztja el, hogy felemelje szavát az elesettekért.
A konferencia döntésének értelmében a testület Pro Cultura Christiana díjat adományoz Bráda Tibor festő- és üvegművésznek. Bráda Tibor hazánk keresztény öntudatának erősítésére rendelte művészi munkásságát. Számos magyar katolikus templomban alkotta meg például a magyar szentek panteonját, illetve a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanáraként oktatta a jelen és jövő művészgenerációját. Reformátusként művein keresztül a katolikus–protestáns párbeszédet is segíti.
Tóth Tamás tolmácsolta a püspökök testületének köszönetét mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk egyházi 1 százalékával a Magyar Katolikus Egyház szolgálatát támogatták. Az egy százalékról történő rendelkezés a konkrét segítségen túl azért is nagyon fontos, mert az Egyházhoz való tartozásunk jele – tette hozzá.
* * *
A szinódus menetével kapcsolatban Tóth Tamás újságírói kérdésre elmondta, hogy az egyházmegyei szakaszhoz egy Vatikán által kiadott negyvenoldalas dokumentum, a Vademecum című bevezető útravaló nyújt vezérfonalat. Ezt az utóbbi hetekben magyar nyelvre is lefordították és az egyházmegyék rendelkezésére bocsátották. A dokumentum kijelöl főbb szempontokat, de meghagyja az egyes egyházmegyék és az azt vezető főpásztorok lelkipásztori szabadságát, hogy azokra a szempontokra, amelyeket fontosabbnak találnak, jobban odafigyeljenek. Október 9-én nyitják meg hivatalosan a szinódust Rómában, és minden egyházmegyében október 17-én kezdődik meg az egyházmegyei szakasz. Ennek 2022 áprilisiág kell lezárulnia, a helyi egyházaknak eddig kell eljuttatniuk válaszaikat a püspöki konferenciáknak, amelyek alapján aztán elkészül majd az ún. Instrumentum Laboris. A következő szakasz 2023. március végéig kontinentális összejövetel lesz tulajdonképpen, amelynek a végén minden kontinens önálló záródokumentumot fogalmaz meg; ezt követi majd zárószakaszként 2023 októberében a Vatikánban rendezendő szinódus.
A gyakorlatban mit jelent a helyi tapasztalatokra épülő együttműködésa gyermekvédelem témájában? – firtatta egy másik újságíró. Az MKPK titkára válaszában hangsúlyozta, a varsói konferencia legnépesebb küldöttsége a magyar volt: húsz országból mintegy nyolcvanan vettek részt, ebből tizenegyen voltak a magyarok Marton Zsolt családpüspök vezetésével. Jelen voltak a KaPI képviseletében a gyermekvédelmi projektek országos koordinátora és a görögkatolikusok és szerzetesrendek képviselői is. Ez jelzi azt, hogy a magyar egyház számára mennyire fontos ez a téma. A fájdalmas tapasztalatok mellett azokról az egyházmegyei és országos jelzőrendszerek felállításával kapcsolatos első tapasztalatokról is szó esett, amelyek a Ti vagytok a világ világossága pápai rendelkezés következtében álltak fel.
Szóba kerültek Varsóban mindazok a témák, amelyek a gyermekvédelem területén előremutató lehetőségként jelentkeznek. Például bemutatkozott az a magyar gyermekvédelmi képzés, ami a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésével folyik. A KaPI gondozásában 38 iskolában, illetve óvodábanidén egy másik gyermekvédelmi projekt is indult az idén. „Féléves mentori képzésen vagyunk túl, ezt követően szeptemberben indult be az intézményekben maga a program, a mentorok találkoztak az operatív vezetőkkel.” Elég sok olyan dolog van az iskolákban, amit a pedagógusok hamarabb tudnak észrevenni, mint bárki más, a projekt révén próbálnak segítséget nyújtani az egyes iskoláknak, hogy ezen a valóban nagyon széles spektrumú skálán hogyan lehet segíteni a gyermekeket és más sérülékenyeket. Nagy konklúziója a találkozásnak, hogy a gyermekvédelmi felelősöknek akár országos, akár nemzetközi szinten intenzívebb kapcsolatban kell lenniük egymással, hogy még inkább tökéletesítsék azt a rendszert, amelynek célja a gyermekek védelme – számolt be Marton Zsolt püspök a konferencia ülésén. Tóth Tamás újabb kérdésre megerősítette, hogy az említett jelzőrendszerek valamennyi magyar egyházmegyében működnek, mindenütt van gyermekvédelmi felelős.
(Emberségesen, irgalommal, de el kell számolni – nyilatkozta a Magyar Kurírnak a varsói konferenciát követően Marton Zsolt, az MKPK családreferens tagja.)
A Magyar Kurír felvetette, hogy a jövőre esedékes népszámlálás egy olyan lehetőség, amelynek révén a hívők – az adójuk 1 százalékának felajánlásához hasonlóan – megmutathatják a társadalom számára az Egyházhoz való tartozásukat. Megkérdeztük, hogyan kívánják megszólítani azokat a megkeresztelteket, akik nem követik annyira a mindennapokban a katolikus egyházat, hogy ők is vállalják katolikusságukat. Az MKPK titkára elmondta, a népszámlálásra mint eseményre már korábban is készültek, hiszen a koronavírus-járvány miatt csúszott át 2022-re, különben már a szokásos módon lezajlott volna. Természetesen ezzel kapcsolatban is vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudunk több embert megszólítani – mondta el Tóth Tamás, hozzátéve: azért is fontos az Egyházhoz való tartozásunk deklarálása, hogy nemzeti és nemzetközi szinten is jelezzük létünket és identitásunkat.
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Szerző: Agonás Szonja
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
