1956 hőseihez méltatlan, hogy ma is létezik Vörös Hadsereg út!

Nem akarunk többé együtt élni a kommunista szimbólumokkal, ennek talán leginkább szemet szúró hagyatékai a kommunista utcanevek. A pesti srácok örökségéhez és emlékéhez méltatlan helyzet miatt levéllel fordulunk a Magyar Tudományos Akadémiához, bízva belátásukban – mondta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke Bem téri beszédében, ami után festékszóróval áthúztak egy kommunista utcaneveket ábrázoló transzparenst és díszlővéseket adtak le a pesti srácok emlékére.

Marx áthúzva. Ságvári áthúzva. Szabó Ervin áthúzva – látványos performansszal emlékeztek meg a Patrióták az 1956-ról a Bem-szobornál és egyben felhívták a magyarok figyelmét a mindmáig velünk élő kommunista örökségre: a több mint hétszáz közterületi és intézmény elnevezésére.

Aki azt gondolja, hogy harminc évvel a rendszerváltozás és nyolc évvel az Alaptörvény hatályba lépése után a kommunista utcanevek kérdése már lerágott csont, nagyot téved. Noha szerencsére napról napra kevesebb van belőlük, a bolsevik önkényuralom jelképei a mai napig kísértenek a táblákról és a térképekről. A Patrióták másfél évvel ezelőtt jogi eszközökkel országos kezdeményezést indítottak a bolsevik önkényuralmi rendszert megalapozó, működtető összes – máig több mint hétszáz – közterület átnevezéséért, de sajnos csak félsikert értek el.

’56 leverése után a diktatúra még véresebb üzemmódba kapcsolt, és a magyar köztereket ismét ellepték a hóhérokat dicsőítő utcanévtáblák, melyek közül ma is sokat láthatunk a fővárosban és vidéken is. Másfél éve dolgozunk a kommunista utcanevek eltörlésén, de még mindig nem értünk el áttörést – mondta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, aki emlékeztetett: a jogszabály a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörébe utalta annak eldöntését, hogy mely személyekről nem lehet közterületet elnevezni. Hetzmann Róbert szerint sorra születtek a diktatúra kiszolgálóit felmentő állásfoglalások, gaztetteik súlyát elmaszatoló, ideológiailag motivált „szakvélemények”.

– Október 23-án, amikor a társadalom talán jobban átérzi a kommunista diktatúra okozta szenvedést, levélben fordulunk az MTA idén megválasztott új elnökéhez. Arra kérjük Freund Tamás elnök urat, hogy az akadémia a kommunista utcanevek ügyében hozott határozatot helyezze hatályon kívül, és tekintettel az önkényuralmi rendszer áldozatainak, kárvallottjainak érzékenységére, tegyen végre eleget a törvényben foglalt kötelezettségének – mondta a Patrióták elnöke.

Hírdetés

A beszéd után a Patrióta aktivisták lefújták a Marx Károly, a Ságvári és a Frankel Leó utcanévtáblát, a Felszabadulás útját és a Vörös Hadsereg utat, valamint a Szabó Ervin teret és a Vorosilov közt. Igazából elképesztő belegondolni, hogy ezekről az emberekről és eseményekről jelenleg is közterek vannak elnevezve hazánkban, kis közép-kelet európai abszurdként.

A lefújt intézménynevek között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Károlyi Mihály Gimnázium, a Rajk László Szakkollégium és a BME Schönherz Kollégium névtáblája is szerepelt.

A Patrióták 56-os performansza a Bem téren fotó: Mirkó István

Karl Marxot talán senkinek sem kell bemutatni, de, hogy Szabó Ervin miért és hogyan tervezte meggyilkolni Tisza István miniszterelnököt, arról itt olvashat bővebben, azt viszont már nem kell részletezni, hogy Ságvári Endre – a konspirátor, aki az Ismerős Arcok dala szerint „keményebb, mint a Terminátor” – illegális kommunistaként terrorcselekményekben vett részt, 1944-ben egy jogszerű rendőri intézkedés közben rálőtt a rendőrökre, az egyiket megölte,többeket megsebesített és a tűzpárbajban maga is halálosan megsebesült. Később ezért „kommunista áldozatként” a sztálinista propaganda példaképpé nyilvánította. Frankel Leó – „Marx Károly és Engels Frigyes harcostársa” – a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője nevét budai utca őrzi. A Vörös Hadsereg rémtetteit, a „Felszabadítás” fedőnevű országmegszálló és ország-megerőszakoló szovjet hadművelet gaztetteit már feltárta a történetírás; de még Vorosilov marsallnak – akinek elévülhetetlen érdemei vannak hazánk kommunistává tételében, és többek között a magyarországi németek kitelepítésének szorgalmazója is volt – szintén lehet egy kis köze Magyarországhoz. Rajk László a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésének fontos szereplője volt, bár később leszámoltak vele a saját elvtársai, ez mit sem változtat azon, hogy többek között ő alakította önálló szervezetté az ÁVO-t. Károlyi Mihály pedig a legsúlyosabb bűnt, a mulasztás bűnét követte el a magyar történelem legviharosabb hónapjaiban.

Megemlékezésük végén a Patrióták tagjai megkoszorúzták a Bem-szobrot, 1956-os pesti srácoknak beöltözött hagyományőrzők sorfala mellett. A koszorúzás után a hagyományőrzők díszlövéseket adtak le az 1956-os hősök tiszteletére.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »