Száznyolcvan éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd király az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyart tette meg a Magyar Királyság hivatalos nyelvének. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, az első magyar nyelvű szórványemlék az 1055-ös Tihanyi alapítólevélben található, a legkorábbi összefüggő nyelvemlék a 12. század végéről származó Halotti beszéd, mindkettő latin nyelvű kódexben maradt meg. Sokáig a latin volt az ügyintézés és a bíráskodás nyelve, ezen a nyelven született a 16. század elején az évszázadokig jogforrásnak számító Werbőczy-féle Hármaskönyv (Tripartitum).
Werbőczy István hármaskönyvének hasonmás címlapja (MTI Fotó: Oláh Tibor)
Az első világirodalmi rangú magyar költő, a 15. században élt Janus Pannonius is latinul verselt, az első jelentős magyar nyelvű költő az egy évszázaddal később élt Balassi Bálint volt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
