Az első világháború alatt és után több vezető személyiségben felvetődött a gondolat, hogy valamilyen módon jutalmazzák a vitézül harcoló katonákat.
Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök vetette fel az ötletet, hogy a hősöket földbirtokkal jutalmazzák.
Teleki Pál miniszterelnök felkérte Horthy Miklóst e földbirtok-reform kidolgozására.
Horthy Miklós elnökletével a feladat elvégzésére egy bizottság alakult, mely megalkotta a Vitézi Telkek Intézményét, létrehozták az Intézményt kormányzó, hatósági jogkörrel felruházott Vitézi Széket, amelyet miniszterelnöki rendelet szentesített 1920. augusztus 10-én.
A rendelet kimondja, hogy a vitézi telket elnyerő személyek nevük előtt viselhetik a „vitéz” rangjelző megjelölést.
A kitüntetettek élvezhetik a ranggal együtt járó állami kedvezményeket.
A Vitézi Szék 1920 novemberében tartott ülésén döntött arról, hogy a felavatott vitézek és a Vitézi Szék tagjainak közösségét ezentúl Vitézi Rendnek nevezik.
Az évek során a Rend működőképes szervezetté formálódott. 1944-ben tíz Vitézi Törzsszék működött az országban, ebből hatnak a központja Budán volt, a hetedik Ungváron, a nyolcadik Kolozsvárott, a kilencedik Sepsiszentgyörgyön, a tizedik Marosvásárhelyen.
A Vitézi Rendbe felvételre azok jelentkezhettek, akik a szervezeti szabályzatban előírt kitüntetéssel rendelkeztek, feddhetetlen előéletűek, erkölcsösek, testben-lélekben egészségesek és ízig-vérig magyar érzelműek.
A jelentkezőket a vitézek főkapitánya avatta fel, díszes ünnepség keretében.
A felavatottak pajzs formájú, a haza védelmét jelképező vitézi jelvény viselésére jogosultak.
Az 1930-as évektől elfogyott a vitézi telkekként kiosztható földterület, a vitézi jogok a gyakorlatban már nem kötődtek ténylegesen a vitézi telekhez.
Az 1931/5863-as rendelet szerint a kitüntetettek viselhetik a vitéz jelzőt akkor is, ha telekadományban nem részesültek.
A Vitézi Rendnek, illetve a Vitézi Telkek Intézményének a mellett, hogy óriási gazdasági szerepe volt az által, hogy földhöz, tehát tisztességes megélhetéshez juttatta az arra érdemeseket, nem elhanyagolható az erkölcsi szerepe sem.
Az emberekben mintegy megerősítette a haza iránti ragaszkodást, jobb, több hazafias tevékenységre késztette őket a kitüntetés által.
A vitézség a nemességhez hasonlóan örökölhető volt.
A Világháború elvesztését követően az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. évi 529. számú rendeletével feloszlatta a Vitézi Rendet.
Az 1989-ben életbe lépett egyesületi jogról hozott törvény lehetővé tette, hogy Magyarországon újra tevékenykedjen a Vitézi Rend.
A törvény alapján a Vitézi Szék Münchenben megtartott 70 éves jubileumi ülésén határozatot hozott a Vitézi Rend újraalakításáról Magyarországon, a Vitézi Rend Magyarországi Tagozata néven.
Több változás, érdekütközés, meg nem értés után feloszlott a Vitézi Szék, ezzel lehetetlenné téve a magyarországi tagozat működését.
A nemzetközi jogszabályt követve a Vitézi Rend újraszerveződött.
A szervezetek felépítése, működése nagy vonalakban megegyezik a Rend alakulásakor bevezetett szabályokkal.
Címlap fotó: dr. Szentváry-Lukács János gyűjteményéből
Magyar Tudat
Megosztás
The post 101 éves a Vitézi Rend appeared first on Magyar Tudat.
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
