1. A Velencei Köztársaságot az Északkelet-Itáliát fosztogató germán hordák elől menekülő telepesek alapították. A Nyugatrómai Birodalom hanyatlásának időszakában a tenger mentén elterülő mocsaras lagúnák biztonságos búvóhelyet biztosítottak az ide menekülőknek.
2. A velencei lagúnák környékén letelepülő emberek eleinte halászattal és sólepárlással foglalkoztak. A terület szűkében volt a megművelhető földeknek, így a lakosok megélhetésében egyre nagyobb szerepet kapott a tengeri kereskedelem, amelynek segítségével Velence pazar várossá fejlődött
3. Velence védőszentjének, Szent Márknak maradványait a velenceiek 828-ban egyszerűen kicsempészték Alexandriából. A csontokat fonott kosárba tették, majd káposztalevelekkel és disznóhússal fedték le őket. A disznóhúst tabuként kezelő muszlim „vámosok” nem vizsgálták át a kosarakat.
4. Az államérdek gyakran fontosabb volt a keresztények közötti szolidaritásnál. A negyedik keresztes hadjárat (1202-1204) katonáit a velenceiek látták el élelemmel és hajókkal. Mivel a keresztesek nem tudtak fizetni, a velencei dózse két keresztény várost, a dalmáciai Zárát és Konstantinápolyt is elfoglaltatta velük, hogy azok rendezni tudják a tartozásukat.
5. A Velencei Köztársaság nagyhatalmi pozíciója a flottáján alapult. A velenceiek voltak az elsők, akik lőporral működő fegyverekkel látták el hajóikat.
6. Az Arzenál a Velencei Köztársaság hajó- és fegyverkészítő telepe volt, amely a 16. századra a világ legnagyobb ipari komplexumává nőtte ki magát. Az „ipari park” mintegy 45 hektárnyi területen, Velence közel 50 százalékán terült el, ahol a szorgos velencei szakmunkások a hajókon kívül, puskaport, ágyúkat, evezőlapátokat, vitorlákat és köteleket is gyártottak.
7. A gigantikus gyártelepen csaknem 2000 szakmunkás és rengeteg betanított segédmunkás dolgozott. A munkaerő éves borfogyasztása 600 liter körül mozgott.
8. Bár a futószalagot Henry Ford tette ismertté a 20. század elején, a velencei Arzenálban már a 16. században is próbálkoztak a gyártási folyamatok részletekre bontásával. Ezt a hajóépítésben állítólag olyan jól alkalmazták, hogy egy korabeli forrás szerint az Arzenálban dolgozó munkásoknak 1574-ben sikerült egy komplett gályát összerakniuk egy bankett időtartama alatt.
9. Velencében a 12. század végétől a városköztársaság 1797-ben bekövetkező bukásáig a nagytanács gyakorolta a legfőbb hatalmat. A testület 300-400, rangos velencei polgárból állt, amely megválasztotta a fontosabb kormányzati szervek tagjait. A köztársaság élén a dózse állt, aki választással került a legmagasabb állami tisztségbe és élete végéig megtarthatta azt.
10. A világ első kaszinóját Velencében nyitották meg 1638-ban. Habár a Casino di Venezia minden polgár előtt nyitva állt, a szigorú dresszkód miatt – az egyik méregdrága kellék a díszes, háromszögletű tricorn kalap volt – csak kevesen engedhették meg maguknak, hogy belépjenek a szerencsejáték szentélyébe.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
