Könyvek, amelyek a csillagászat, a fizika, a matematika, a politika, a közgazdaságtan, a jog, a biológia, a pszichológia, és a szociológia területén elért eredményeikkel visszafordíthatatlanul megváltoztatták a tudományt, a gondolkodást és ezáltal a társadalmat is.
A történelem során egyes művek nemcsak a világ megértését, hanem az életmódunkat is megváltoztatták. Olyan könyvek, amelyek a korábbi ismeretek megkérdőjelezésével, új perspektívák felvetésével visszafordíthatatlan változásokat hoztak a tudományban.
Kopernikusz heliocentrikus forradalmától Simone de Beauvoir feminista lendületéig ez a tíz mű nemcsak kora gondokozását tükrözi. Olyan magvakat is elvetettek, amelyek megjelenésük után évszázadokkal is átalakítják társadalmunkat – foglalja össze a muyinteresante.com.
Kopernikusz: Az égi pályák körforgásairól, 1543
A modern csillagászat atyja 1473-ban született a lengyelországi Toruńban. Tízéves korában árvaságra jutott, püspök nagybátyja gondoskodott a taníttatásáról. A krakkói, bolognai, római, paduai és ferrarai egyetemeken is tanult. Heliocentrikus elméletét (mi szerint a Föld a Nap körül forog, és nem fordítva, ahogy azt a 2. század óta hitték), ami nagyban hozzájárult a Naprendszer megértéséhez, elvetették.
Kopernikusz elméletét a De revolutionibus orbium coelestium című könyvében fejtette ki, amit az egyháztól való félelmében (kanonok és teológus volt) csak röviddel halála előtt, 1543-ban jelentetett meg. Az általa előidézett változást „kopernikuszi fordulatnak” nevezik, mára ezt a nyelvi fordulatot minden radikális és abszolút változásra használják.
Isaac Newton: A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687
A Principia néven (Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica) ismert mű, Isaac Newton (1642-1727) angol fizikus, matematikus, teológus és alkimista tollából született. Felfedezéseinek gyűjteményét sokan a történelem legfontosabb tudományos művének tartják. Tartalmazza a három híres mozgástörvényt – a klasszikus mechanika alapját –, az egyetemes gravitáció törvényét, valamint Kepler bolygók mozgására vonatkozó törvényeinek levezetését. Newton volt az első, aki kimutatta, hogy a földi mozgást és az égitestek mozgását szabályozó természeti törvények megegyeznek.
Hatása akkora volt, hogy gyakran nevezik minden idők legnagyobb tudósának. „Ő volt a legnagyobb zseni, aki valaha élt, és egyben a legszerencsésebb is, hiszen csak egyszer lehet olyan rendszert találni, amely a világot szabályozza.” Írta róla Joseph Louis Lagrange (1736-1813) matematikus és fizikus. Newton a folyadékmechanika úttörője is volt, matematikusként pedig kidolgozta az infinitezimális számítást és a binomiális tételt.
Charles de Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748
Montesquieu (1689-1755) francia filozófus munkássága a felvilágosodás részét képezi, elsősorban a politikai gondolkodás e remekművével vonult be a történelembe. Ebben fogalmazta meg a hatalmi ágak – a törvényhozás, a végrehajtó és a bírói hatalom – szétválasztásának elméletét, amely ma számos állam alkotmányában szerepel. A könyvet kezdetben névtelenül adták ki, és az egyház betiltotta.
Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776
Adam Smith könyve önmagában megalapozta a modern gazdaságelméletet, és lerakta a kapitalizmus, valamint a klasszikus liberális gondolkodás alapjait. Olyan fogalmak származnak belőle, mint a munkamegosztás, a szabadpiac, a tőkefelhalmozás.
Az ipari forradalom kitörésének nagy-britanniai kontextusában Smith (1723-1790) skót közgazdász és filozófus, műve volt az első tudományos és globális tanulmány a jólét létrehozásának és felhalmozásának folyamatáról, és meghatározta a 19., 20. és 21. század gazdaságelméletét.
Thomas Paine: Az ember jogai, 1791
Az angol származású Paine (1737-1809), részt vett az amerikai függetlenségi háborúban és 1789-től a forradalmi Franciaországban élt.
Nagy hatással volt rá a Magna Carta – az alkotmányosság alapköve, amelyet Angliában 1215-ben a nemesek kényszerítették aláírásra Földnélküli János királyt –, valamint a Franciaországban zajló események.
Az emberi jogok, a szabadság és az egyenlőség fogalmának kialakításáért, valamint a rabszolgaság eltörléséért publikálta korszakalkotó esszéjét. Emiatt Nagy-Britanniában távollétében bíróság elé állították, majd Franciaországban került börtönbe, mert ellenezte Robespierre terrorját.
Charles Darwin: A fajok eredete, 1859
A legnagyobb tudományos bestseller a biológia és a természettudományok terén ugyanolyan meghatározó, mint Newton munkássága a fizikában és a matematikában. Az evolúció és a természetes kiválasztódás elmélete a filozófiát és a vallást is forradalmasította, és olyan vitát indított el, amely egyes körökben még ma is tombol. A brit természettudós, Charles Darwin (1809-1882) korszakalkotó munkája alapjaiban rázta meg a viktoriánus társadalmat. Egyetlen tudományos könyvnek sem volt ilyen azonnali és egyetemes hatása.
A fajok eredete már megjelenése napján felháborodást keltett. Elképzelése, hogy az élőlények, köztük az ember is, természetes szelekció révén fokozatosan fejlődnek, sokkolta a 19. századi Anglia olvasóit, és megkérdőjelezte a Teremtő létezésébe vetett rendíthetetlen hitüket.
Karl Marx: A tőke, 1867
Ha a Kommunista Kiáltvány a történelem egyik legnagyobb hatású politikai értekezése, akkor ez a Politikai gazdaságtan bírálata alcímet viselő munka az emberi gondolkodás egyik alapvető elméleti szövege.
Mindkettőben Karl Marx (1818-1883) német filozófus és közgazdász alakította ki azt a – tiszteletére marxistának is nevezett – kommunista ideológiát, amely Nyugaton a kapitalista kizsákmányolással szemben a munkások jogaiért folytatott munkásharc alappillére volt. A marxizmus az 1917-es szovjet forradalom és az azt követő diktatórikus szocialista rendszerek központi gondolata is lett.
Sigmund Freud: Álomfejtés, 1900
Bár a 20. század egyik legnagyobb szellemi alakjának, Sigmund Freud (1856-1939) osztrák ideggyógyásznak elméleti javaslatainak egy részét követői cáfolták, az általa 1896 körül kitalált terápiás gyakorlat és pszichológiai kutatási technika, a pszichoanalízis az elmúlt két évszázadot végig kísérte, és ma is nagy erővel hat.
Freud ebben az alapvető fontosságú könyvében többek között a tudattalan lelki tartalmak elméletét és az Oidipusz-komplexus fogalmát fejti ki. Hatása ráadásul a szigorúan vett orvosláson túl számos területre kiterjedt: a pszichológiára, a szociológiára, a képzőművészetre, az irodalomra, a filmművészetre.
Albert Einstein: Az általános relativitáselmélet, 1915
A 20. század talán legismertebb, de kétségtelenül legjelentősebb tudósa, Albert Einstein (1879-1955) német fizikus népszerűsége inkább életének eseményeinek és markáns személyiségének köszönhető, mint a speciális és általános relativitáselméletnek, ami Newton és Darwin után az egyik legnagyobb tudományos forradalmi mű.
Ebben az 1915-ben megjelent könyvében teljesen újra fogalmazta a gravitáció newtoni felfogását, és akkoriban vitatott elméletével megalapozta a világegyetem keletkezésének és fejlődésének (kozmológia) és az atomfizikának a tanulmányozását. 1919-től kezdve a sajtó világhírűvé tette, és 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, de nem az akkor még kevéssé értett és egyesek által tévesnek tartott relativitáselméletéért, hanem az elméleti fizikához való egyéb hozzájárulásáért.
A nácizmus térnyerésével szembesülve a zsidó származású Einstein 1932-ben elhagyta Németországot, és az Egyesült Államokban telepedett le, ami tovább növelte népszerűségét. 1940-ben honosított amerikai állampolgár lett.
Simone de Beauvoir: A második nem, 1949
A francia írónő és egzisztencialista filozófus nevéhez több meghatározó munka kapcsolódik. Úttörő munkája a modern feminizmus alapműve lett. Az esszé, amely a pszichológia, a történelem, az antropológia és a biológia eszközeivel felülvizsgálja a nők társadalmi szerepét, egy emlékezetes mondattal foglalható össze: „Nőnek nem születsz, azzá válsz.”
A könyv kiadásakor, 1949-ben a szüfrazsett korszaka már távoli volt. A nők a második világháború után ismét „otthonra szorultak”. Így Beauvoir magányos hang volt, de az egyenlőséget hangsúlyozó tézisei nem kis botrányt okoztak. Könyve azonnal sikert aratott – egy hét alatt 22 ezer példány kelt el belőle. A feminista mozgalom referenciaműve lett, aminek különböző áramlatai ma is elismerik, hogy ez az a klasszikus, amivel minden elkezdődött.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
