Ma a szovjet haláltáborokba hurcolt 800 ezer magyarra emlékezünk – az egyik magyar holokauszt a sok közül

Ma a szovjet haláltáborokba hurcolt 800 ezer magyarra emlékezünk – az egyik magyar holokauszt a sok közül

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából szombaton és vasárnap megemlékezéseket tartanak Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint ma koszorúzással tisztelegnek az érintettek emléke előtt az V. kerületi Honvéd téren a Gulág áldozatainak emlékkövénél. 1944 őszétől csaknem nyolcszázezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, hogy méltóképpen emlékezzenek az idegen földön, otthonuktól több ezer kilométerre elhunytakra, fogságba kerültekre.

A Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskolában tart megemlékezést. Köszöntőt mond ifj. Menczer Gusztáv és Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke. Megemlékező beszédet tart Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője.
A pokol bugyrai – Málenkij robot – Kényszermunka a Szovjetunióban című kiállítás megnyitója a ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhelyen lesz, ahol köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a tárlatot Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára nyitja meg.

Vasárnap a Gulágra málenkij robotra elhurcoltakért szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Magyarok Nagyasszonya templomban, a VIII. kerületben, utána megemlékezést tart Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A rendezvény koszorúzással zárul.

1944 őszétől csaknem nyolcszázezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, hogy méltóképpen emlékezzenek az idegen földön, otthonuktól több ezer kilométerre elhunytakra, fogságba kerültekre.

mti


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »