Žilinka eldöntötte, nem kezdeményezi az ĽSNS feloszlatását

Žilinka eldöntötte, nem kezdeményezi az ĽSNS feloszlatását

Maroš Žilinka főügyész szerint az ĽSNS pártnak nincs valós potenciálja a demokráciát veszélyeztető politikai változások eléréséhez, ezért nem nyújtja be a párt feloszlatását célzó beadványt. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a főügyész politikai szempontból vizsgálta a kérdést, s felvetése szerint Žilinka azt is figyelembe vette, hogy a fasiszták támogatásával került az intézmény élére.

A főügyész kijelentette, nem nyújtja be a Marian Kotleba pártja feloszlatására irányuló javaslatot. A döntést egy jogi elemzéssel magyarázta, mely szerint a párt az elmúlt időszakban – különböző tényezők miatt – olyannyira meggyengült, hogy már nincs értelme kezdeményezni annak betiltását. Žilinka az állásfoglalásban hangsúlyozta, egy politikai párt feloszlatása a demokratikus rendszerben csak abban az esetben lehet indokolt, ha ez a demokrácia védelmét szolgálja. Elődje, Jaromír Čižnár 2017 májusában a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, s Kotleba pártjának megszüntetését javasolta. A bíróság 2 évig foglalkozott az üggyel, a döntés végül 2019 áprilisban született, s a taláros testület kimondta: nem oszlatják fel a pártot, a főügyész érvelése ugyanis nem volt kellőképpen alátámasztva. Čižnár félmunkát végzett a beadvány kidolgozása során, amit később maga Žilinka is elismert a meghallgatásán. Ennek ellenére nem rukkolt elő saját beadvánnyal, helyette egy elemzésben vizsgálta, vajon sikeres lehet-e az újabb próbálkozás a Legfelsőbb Bíróságon.

A téma 2022 áprilisában kapott ismét nagyobb figyelmet, Kotlebát jogerősen ekkor ítélték el az 5 évvel korábban kiosztott 1488 eurós csekkek miatt. A Legfelsőbb Bíróság szerint ugyanis bebizonyosodott, hogy az összeg a neonácik által közkedvelt szimbólumot tükrözi. Zuzana Čaputová államfő áprilisban azt nyilatkozta, a Főügyészségnek lépnie kellene a párt jövőjével kapcsolatban. Hasonló véleményen volt Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter is, aki szintén azt mondta, be kellene nyújtani a javaslatot a szélsőséges párt betiltására. A tárcavezető hozzátette, a Republika pártot illetően is hasonló indítványra lenne szükség. Épp a Republika az egyik oka annak, hogy Kotlebáéknak megkegyelmezett Žilinka – az ĽSNS szakadása nagyban hozzájárult, hogy csökkent a párt támogatottsága. A Kotlebától távozó politikusok saját pártot alapítottak, s ugyanazt azt ideológiát képviselve elcsalták a szelet az ĽSNS vitorlájából. A pártelnök a jogerős ítélet következtében elveszítette mandátumát, így már csak a parlamenten kívülről figyelheti, ahogy a Republika preferenciái jelentősen túlszárnyalják az elődpárt támogatottságát.

Mesežnikov úgy véli, a Republika feloszlatásának kérdését ugyancsak indokolt lenne fontolóra venni, de nem csupán a Žilinka által felvezetett logika miatt, mely szerint az ĽSNS politikai ereje csökkent, ezért nem érdemes betiltani. Hangsúlyozta, az ĽSNS korábbi tagjai csatlakoztak a Republikához, akik szélsőséges nyilatkozatokat tesznek, a koronavírus-járvány idején pedig különböző akciókon vettek részt, ami szintén ellentétes volt a demokratikus elvekkel. Hozzátette, Milan Uhrík radikális nézeteket hirdet, ezért úgy véli, érdemes lenne foglalkozni a párt feloszlatásának kezdeményezésével, ha nem is beadványban kérni, de legalább kiértékelni az eddigi helyzetet.

Žilinka érvelésében rámutat, a Legfelsőbb Bíróság 2019-es döntése a res iudicata elv értelmében azt is jelenti, hogy a bíróság ezúttal csak az ítélet utáni tetteket veheti figyelembe. A tény, hogy Kotleba 2017-ben állt elő az 1488-as utalványokkal, amiért 2022-ben jogerősen megbüntették, így értelemszerűen nem használható fel a párt feloszlatásának kérdésében. A Főügyészség állítja, komplex kutatást végeztek, szemügyre vették, közvetlen veszélyt jelent-e az ĽSNS a demokráciára nézve. A figyelt tényezők között szerepelt a párt mérete, a belső szakadás, a koalíciós potenciál, illetve a parlamenti képviselők száma is. Žilinka szerint figyelembe vették, hogyan jártak el a párt egyes képviselői, valamint azt is, hogy a párt tevékenysége olyan társadalmi modellt szorgalmaz-e, mely nem összeegyeztethető a demokratikus társadalom alapelveivel. A magyarázatban megemlítik azt is, hogy a párt az első pert követően óvatosabb lett – több szimbolikus változást hajtottak végre (mindez nagyban befolyásolta az egyes politikusok távozását). Megváltozott a jelképük és az alapszabályzat is, s a főügyész szerint már nem tartalmaz olyan célokat, melyek a szabad, demokratikus berendezkedést igyekeznek aláásni.

Mesežnikov élesen bírálta Žilinka döntését, a politológus szerint ugyanis a főügyésznek nem politikai szempontból kellene hozzáállni az ügyhöz, és a bíróság feladata lett volna kimondani, hogy indokolt-e a szélsőséges párt megszüntetése. Hangsúlyozta, hibának tartja, hogy Žilinka nem a jogi tényeket vette alapul, hanem a párt erejét értékelte annak jelenlegi támogatottsága alapján. „Azt, amit állít, hogy szerinte a párt nem jelent veszélyt a demokráciára, a bíróságnak kellene megállapítania, nem pedig a főügyésznek” – véli. Hozzátette, a 2019-es ítélet óta további események is arról tettek tanúságot, hogy szélsőséges pártról van szó, mely képviselői bűncselekményeket követtek el. „Bűncselekményeket, amelyek épp a demokráciával függtek össze” – mondta arra utalva, hogy több tagot olyan (rasszista, szélsőséges) tettért ítéltek el, amely ellentétes volt a demokratikus értékekkel.

Hírdetés

Véleményem szerint a főügyésznek be kellett volna nyújtania a beadványt

– szögezte le. A szakértő hipotézise szerint Žilinka a döntés során azt is figyelembe vette, hogy a fasiszta képviselők szavazatai is hozzájárultak a megválasztásához.

Veronika Remišová (Za ľudí) szintén kritikával illette a főügyészt. „Az ilyen alibista hozzáállást a főügyész következő kudarcának tartom” – írta a közösségi hálón. Mária Kolíková (SaS) igazságügyi miniszter kijelentette, fontosnak tartja, hogy az elemzést nyilvánosságra hozzák, ez ugyanis segíthet jobban megérteni a főügyész döntését. Hangsúlyozta, ugyanúgy, ahogy felsorolták a feloszlatás ellen szóló érveket, a beadvány benyújtására is el tud képzelni több okot. „A Főügyészség már világos és érthető magyarázatot adott arra, miért nem indítványozta az ĽSNS feloszlatását, és semmi okát nem látja, hogy a tájékoztatást kiegészítse” – közölte a TASR hírügynökséggel Dalibor Skladan, a Főügyészség szóvivője az igazságügyi miniszter nyilatkozatára reagálva.

Alojz Baránik (SaS) a Smerhez köti a döntést – ha ugyanis olyan precedens születne, mely értelmében a párt tisztviselőjének jogerős elítélése a párt feloszlatásának alapjául szolgálhat, akkor egyszer „slamasztikába kerülhet” más is. Bár nem mondja ki nyíltan a párt nevét, de utal rá, hogy ha az ĽSNS képviselőinek múltbeli tettei miatt hozott ítélet a párt feloszlatáshoz vezetne, akkor ez a precedens előbb-utóbb a Smerre is vonatkozhat. „A legfőbb ügyész pedig ezt nem engedheti meg. Úgy tűnik, ezért nem jutott el az ügy a bíróságig” – véli Baránik, aki szerint legfőbb ideje, hogy leválthatóvá tegyék a mindenkori főügyészt.

Az OĽaNO egyelőre hallgat, lapzártáig nem válaszolt a szerkesztőségünk által feltett kérdésre. Martin Dorčák, a Hlas sajtófelelőse pedig mindössze annyit mondott: a párt tiszteletben tartja a főügyész döntését. A Sme rodina sajtóosztálya szintén hasonló választ küldött: „A Sme rodina mozgalom ahogy a múltban, úgy ma sem kommentálja a főügyész döntését, ez tisztán az ő hatáskörébe tartozik” – áll a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatban. Mesežnikov kérdésünkre elárulta, azt várná, hogy a legnagyobb kormánypárt állást foglal a kérdésben, de feltehetően közrejátszik az is, hogy az úgynevezett családtámogatási törvénycsomagot épp a Kotlebához köthető képviselők szavazataival sikerült elfogadni.

A magyar gyűjtőpárt Žilinka döntését nem minősítette, a szélsőséges párttal történő közreműködést azonban ismételten kizárta. „Tudomásul vettük a főügyész döntését, ami semmilyen befolyással nincs arra, amit a párt megalakulásakor is kijelentettünk: a Szövetség elképzelhetetlennek tartja a Marian Kotleba pártjával való együttműködést” – tájékoztatta lapunkat Magdeme Klára, a Szövetség szóvivője.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »