A Hungary Helps Programról, a honvédelmi miniszter vezérkari főnökként kapott „luxusvillájáról”, a kórházi klímákról, valamint a visszaható hatályú jogalkotásról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés ülésén hétfő este.
KDNP: a migrációs paktum helyett miért nem a helyben segítést választja a kormány?
Juhász Hajnalka (KDNP) azt kérdezte a kormánytól, hogy a migrációs paktum helyett miért nem a helyben segítést választják. Jelezte: az Orbán-kormány alatt létrehozott Hungary Helps Programmal több mint 60 országban több mint 400 projektet valósítottak meg, 2,5 millió embernek segítve így szerte a világban. A Hungary Helps Program helyben segített, ezzel szemben a migrációs paktum menedzselni akarja a migrációt, és nem megelőzni.
Válaszában Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kérdést magát is hazugságnak minősítette. Azt mondta: folytatják a Hungary Helps Programot, csak leállítják a lopást. Úgy fogalmazott: bárhová nyúl a Külügyminisztériumban, minden „ragad a mocsoktól”. Ugyanígy ragad a Hungary Helps Program is – jelentette ki, hozzátéve, ezt felszámolják, de a segítségnyújtás megmarad.
Kiemelte azt is: a migrációs paktumot az Orbán-kormány idején fogadták el, a Tisza-kormány elutasítja a paktumot, és nem készítenek tagállami végrehajtási tervet.
Juhász Hajnalka a viszonválaszában jelezte: a Hungary Helps egy nemzetközileg elismert hungarikum volt, amely az Orbán-kormány idején államtitkári szinten volt biztosítva. Ha a Tisza nemzetközi fejlesztési együttműködés szintjére delegálja, azzal tönkreteszik.
Velkey György László a viszonválaszában úgy értékelt: a Hungary Helps Programmal kapcsolatban is folyamatosan túlárazott szerződéseket találnak, ezek tehát olyan együttműködések, amelyek lehet, hogy a helyieknek is jók, de a közvetítőknek, a tárca vezetésének és „haveri köreinek nagyon jók”.
Ennek lesz vége, a minisztériumban dolgozó főosztályvezetőkkel pedig folytatjuk a munkát – ígérte az államtitkár.
Mi Hazánk: bocsánatot kér-e a honvédelmi miniszter a „luxusvilla” miatt?
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt: a honvédelmi minisztert a honvédség túlárazott beszerzései csak addig érdeklik, ameddig nem az ő vezérkari főnökként kapott milliárdos „luxusvillájáról” van szó.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése alapján Novák Előd tételesen sorolta, hogy milyen extrák kerültek az ingatlanba Ruszin-Szendi Romulusz kérésére, majd azt kérdezte: a tárcavezető hajlandó-e bocsánatot kérni, illetve kártérítést fizetni.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a válaszában azt mondta: feljelentések alapján folyamatban lévő nyomozás van ma is a rendőrségen. Azt hangoztatta, hogy ő nem érintett, lelkiismerete tiszta. Semmit nem írt alá, semmit nem rendelt meg, semmi kötelezettség nincsen – emelte ki, hozzátéve, hogy ha a nyomozás lezárul, megmutatja, ki kötött szerződéseket, és milyen cégekkel.
Tisza: mit jelent a kórházi klímákkal kapcsolatban bejelentett intézkedés?
Berki Ákos (Tisza) arról a több mint 3 milliárd forintos forrásról, amelyet a kormány a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására jelentett be, jelezte: Balassagyarmat is érintett, itt lecserélik a kritikus állapotú kórházi hűtőberendezéseket.
Több tucat kórház és rendelőintézet hűtési rendszerét szintén megújítják – mondta, azt kérdezve, mit jelentenek az intézkedések, milyen eszközök cseréjére és felújítására számíthatnak az emberek.
Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a válaszában úgy fogalmazott: súlyos infrastruktúra-válságot örökölt a kormány, a kritikus betegellátó helyiségek 96 százaléka helyett országosan csak 48 százalékban van megfelelő hűtés, 36 százalékban elégtelen a kapacitás.
A 3,6 milliárd forintos rendkívüli kormányzati forrás javítást, karbantartást, szükség esetén cserét jelent, ezt legkésőbb július 15-ig kell megtenni, ezt követően pedig megkezdik az átfogó infrastruktúra-fejlesztést – tájékoztatott.
Fidesz: helyes-e a visszaható hatályú jogalkotás?
Tuzson Bence (Fidesz) szerint az utóbbi időszak jogalkotása sok problémát vet fel, ilyen a visszaható hatályú jogalkotás, amely nemcsak az alaptörvény módosításában, hanem a médiaszabályozásban is megjelenik.
Emellett megjegyezte: a miniszterelnök „mint a végrehajtó hatalom feje” fenyegeti, lemondásra szólítja fel a közjogi méltóságokat és különböző hatalmi ágak vezetőit.
Az ellenzéki politikus azt kérdezte, helyesnek és járhatónak tartja-e ezt az utat a tárcavezető.
Görög Márta igazságügyi miniszter a válaszában emlékeztetett: a korábbi kormány relativizálta a jogállamiságot, szisztematikusan alakította át a hatalmi ágak megosztásának rendszerét.
A hangsúly mindig az intézményi garancián van; az előző kabinet a meghatározó pozíciókba a saját embereit ültette, és így „ezek a demokratikus intézmények teljes egészében kiüresedtek”. Ezt kell helyreállítani – jelentette ki a tárcavezető.
KDNP: sok településen az egyházi iskola központi kérdésnek számít
Latorcai Csaba (KDNP) azt mondta, hogy az elmúlt tíz napban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a sajtóban több témáról is nyilatkozott, és ennek során az egyházi iskolák „megregulázását” is felvázolta. A felszólaló hangsúlyozta, sok településen az egyházi iskola központi kérdésnek számít.
Ezért is mellbevágó a miniszternek az a mondata, hogy „van még egy különösen felháborító jelenség, amikor egy olyan településen, ahol a gyereklétszám egyáltalán nem indokolná, az egyetlen iskola mellé egy másik, egyházi iskolát is megnyitnak. Sokszor ennek az a kimondott vagy kimondatlan célja, hogy a helyi nem roma, középosztályi családok ne vigyék el a gyerekeiket a 20 kilométerre lévő nagyobb városba” – fogalmazott. Latorcai Csaba úgy érvelt, hogy ez a mondat stigmatizál és nem ad lehetőséget az egyházi iskoláknak a tisztességes védekezésre.
Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy a Tisza-kormány ártani szeretne az egyházi iskoláknak.
Az egyházi iskolák nem hibásak, a magyar oktatási rendszer azonban strukturális problémákkal küzd, amelyek megoldása közös feladat – jelentette ki. Hozzátette, a miniszter éppen a múlt héten ült le az egyházi iskolafenntartók képviselőivel.
Latorcai Csaba azt felelte, a KDNP álláspontja az, hogy a szegénységnek nincsen se bőrszíne, se nemzetisége, mert mindenkit fel kell zárkóztatni.
Tudjuk, hogy Önöknek voltaképpen problémájuk van az egyházi közneveléssel. A miniszterelnök még kormányt sem alakított, amikor „Rubovszky Rita miniszteri jelöltségét visszavonta azért, mert a szimpatizánsai azzal vádolták, hogy túlságosan keresztény” – fogalmazott.
Kapronczai Balázs viszonválaszában leszögezte, azon dolgoznak, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a minőségi oktatásból.
Ezután Kőszegi Krisztián levezető elnök Magyar Péternek adott szót. A miniszterelnök szerint a képviselőnek az a problémája, hogy 16 év után Magyarországon van oktatási miniszter. Az a problémája, hogy vége van annak a vergődésnek, amikor egy nyugdíjas rendőr felel az oktatásért, az egészségügyért, a szociális szféráért, a gyermekvédelemért és a közbiztonságért. Az zavarja, hogy van egy oktatási miniszter, akit fel mernek keresni a tanárok, a diákok? – sorolta.
Senki nem akarta se szegregálni, se nehéz helyzetbe hozni az egyházi iskolákat – jelentette ki, hozzátéve, a Tisza-kormánynak az egyik prioritása az oktatásügy. Egyúttal emlékeztetett, hogy az oktatási és az egészségügyi miniszternek vétójoga van a kormányban.
Mi Hazánk: mit tesz az agrártárca az aszálykár elhárításáért?
Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt mondta, hogy óriási bajt okoz az aszály. Magyarországon hatalmas víztömeg folyik át, ezért arra kell törekedni, hogy abból a lehető letöbbet tudjuk visszatartani – érvelt.
A vízhiány strukturális problémává vált, mára már nem átmeneti aszályról, hanem tartós vízgazdálkodási válságról beszélhetünk – emelte ki.
Azt kérdezte, hogy az agrártárca milyen intézkedéseket kíván hozni az aszálykár elhárításának érdekében?
Bóna Szabolcs agrárminiszter hangsúlyozta, a probléma az ország minden lakóját érinti. Emlékeztetett, hogy a vízgazdálkodás alapvetően az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz tartozik, az agrártárca az öntözést felügyeli, azonban az aszály kérdése ez egy szoros együttműködést igénylő feladat lesz a jövőben.
A miniszter egyetértett azzal, hogy az elmúlt időszakban nem volt stratégia. A Magyarországon átfolyó folyók vízhozama idén jelenetős kisebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában, június 1-ig azonban körülbelül 143 millió köbméterrel több vizet sikerült visszatartani, ami jelentős mértékben köszönhető annak, hogy a kabinet rögtön intézkedett – emelte ki.
Tisza: mit tesz a kormány a túlárazott gigaberuházások megfékezéséért?
A túlárazott gigaberuházások megfékezése érdekében tett kormányzati intézkedésekről kérdezte Rózsahegyi Áron (Tisza) a közlekedési és beruházási minisztert, azt hangsúlyozva, a felelős és átláthatóállami gazdálkodás a Tisza-kormány egyik alapelve, a magyar emberek pedig joggal várhatják el, hogy kövessék szigorúan nyomon minden beruházás finanszírozását és vessenek gátat a közpénzből megvalósuló projektek „ipari szintű megcsapolásának”.
A képviselő tudakozódott a mohácsi Duna-híd beruházás kapcsán eddig feltárt túlárazásokról és arról, hogyan biztosítható, hogy ne válhasson „érdekcsoportok túlárazott magánakciójává” egyetlen projekt sem. Felvetette, lehet-e vasúti híddá is alakítani az építményt?
Vitézy Dávid, a tárca vezetője válaszában – fontosnak nevezve a kérdést – hangsúlyozta: szeretnék, hogy „a híd befejezhető legyen, ne maradjanak torzók”, hozzátéve, „bármi áron bármit nem lehet hagyni”.
A miniszter kérdésesnek nevezte, hogyan emelhették 98 százalékra az addig 20 százalékos előleget a beruházás esetében, úgy, hogy közben biztosítékot se kérnek, ráadásul 97 milliárd forintot már át is utaltak a projektre.
Jelezte: ezért döntött a kormány a teljes műszaki tartalom felülvizsgálata és a lehetséges racionalizálások áttekintése mellett. A vasút kapcsán sajnos nem vagyok bizakodó – fogalmazott, mondván, a már legyártott pályalemez erre nem alkalmas.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
