A kitelepítésekkel a nemzetet akarták keresztre feszíteni; most a nemzetnek meg kell találnia önmagát – fogalmazott Zichy László, a grófi család leszármazottja a Kossuth Rádióban, ahol egyebek mellett mesélt a Nobel-díjas az istálló falán című kötetről is.
A Nobel-díjas az istálló falán című könyvben Zichy László többek között ír 1919 máig tartó hatásáról, a magyar háborús veszteségekről, az 1945 utáni történelmi tragédiákról, elhurcolásokról, kitelepítésekről, 1956-ról, Magyarország helyéről és helyzetéről Közép-Európában és az Európai Unióban.
„Ha nincsen meg a folytonosság és nem ismerjük a múltat, mi határozza meg a jövőt? A múlt a miénk és hozzátartozik az identitásunkhoz” – fogalmazott Zichy László, a grófi család leszármazottja a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Zichy László az Elmondom hát mindenkinek című gyűjtemény egy tavaly megtartott, a kitelepítésekkel kapcsolatos konferencia összegzésében is részt vett.
Ezzel kapcsolatban elmondta: az, hogy sokan mennek külföldre, abból is következik hogy nem ismerik a múltat. A magyar nem tud büszke lenni, mert nem tanították meg neki, hogy mire lehet büszke – vélekedett.
A migráció elleni küzdelemmel kapcsolatban arra utalt, hogy Zrínyi Miklós meghalt azért, hogy az oszmán birodalom ne terjedjen Európában.
„Magyarország, a magyar nép mentette meg Európát akkor az iszlámosodástól. Ez nem azt jelenti, hogy az iszlámot nem tisztelem, de a radikalizmust, a hódítást és a pusztítást meg kell akadályozni” – húzta alá.
Kiemelte azt is, hogy ma ugyanakkora harcot vív a nemzet, mint amit vívott Zrínyi, Hunyadi János és sok névtelen és kevésbé ismert hős.
A kitelepítésekkel kapcsolatban azt mondta: 1910-ben már megjelent a bolsevik, liberalizmusban folytatódó vonal, ami internacionalista volt.
„A szerbek, svábok, zsidók, görögök magyar érzelemmel éltek. Magyarország integrált nemzet volt, és ez így volt egység” – fogalmazott, kiemelve, hogy a nemzeteknek vissza kell adni az öntudatát.
Arról is beszélt, hogy a magyar nép rengeteg kincs birtokában van, így a a népdalok, a tánc, vagy akár a nyelvünk, ezekre lehet építeni és újra vissza kell szerkeszteni a lecsupaszított társadalmat, ahol az emberek nem érzik a közösséget.
„Helyenként a faluközösségek szétestek, de van olyan falu, melynek társadalma ragyogóan érvényesül” – húzta alá Zichy László.
A Nobel-díjas az istálló falán című kötettel kapcsolatban elmondta: egyszer, egy nógrádi út során észrevett egy nagy épületet, ahol istállónál meglátott egy táblát, rajta a szöveggel: Itt született Szentgyörgyi Albert.
„Elképzeltem, hogy egy kis falu széléről lesz valaki Nobel-díjas. Ráadásul Kovách Arisztid négy kilométerre nőtt fel, akit nem javasoltak Nobel-díjra, mert az állam nem preferálta hogy egy volt nemesi család sarja külföldön ismertté váljon” – mesélte.
Arról is beszélt, hogy „a megyének és a nemzetnek el akarták tüntetni a lelkét”. Az egyik legnagyobb magyarnak nevezte Teller Edét, akinek el kellett menekülnie, de Dohnányi Ernőt is megemlítette, „akire ráfogták, hogy antiszemita”.
„Csodálatos emberek éltek itt és mentek el” – mondta Zichy László.
Arról is beszélt, hogy deklasszálni akartak egy bizonyos réteget – az értelmiségnek, régi katonáknak a gyerekeit nem hagyták érvényesülni.
A döntő többség, de akinek nem sikerült, annak is megvan az értékrendje: a kitelepítettek találkozóján van olyan nyíltan beszélnek különböző vallású, nemzetiségű emberek. A közös sors mindent korrektté tesz” – fogalmazott, és megismételte, hogy az igazi célpont a nemzet volt.
„ A nemzetet akarták keresztre feszíteni. A nemzetnek meg kell találnia önmagát” – húzta alá Zichy László.
Kossuth Rádió/Vasárnapi Újság / hirado.hu
The post Zichy László: „A cél a nemzet gerincének eltörése volt” appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
