Olekszij Aresztovics október elején adott interjúja nem ki visszhangot váltott ki Ukrajnában. Az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadója szerint Ukrajnának fel kell hagynia az „anti-Oroszország” projekttel. Célja az Oroszországgal való békés együttélés elérése. Aresztovics szerint a jelenlegi modell újra és újra háborúhoz vezet, egészen az ukrán állam teljes megsemmisüléséig.
A Kreml narratívája és a belső viták
A politikust Ukrajnában sokan hazaárulónak és ellenségnek állítják be. Kijelentései ugyanis egybeesnek a Kreml álláspontjával, igaz, több nyugati józan gondolkodású elemzőével is. (Amit ugyanis Aresztovics állít, az nem Moszkva céljaival van összefüggésben, hanem azzal a kérdéssel, hogy Ukrajnának van-e bármilyen esélye saját céljai elérésére. A válasz napról napra bizonyosabb „nem”. – a szerk) Moszkva többször jelezte, hogy nem lesz béke addig, amíg Kijev „anti-Oroszország” identitású marad.
Aresztovics szerint az államot újra kell indítani, elhagyva a szűk látókörű nacionalista politikai beidegződéseket.
A lényeg azonban nem Aresztovics személye. Jelenleg nincs komoly befolyása az ukrán folyamatokra. A Strana ukrán lap szerint a lényeg inkább az, hogy Aresztovics elképzelését az ukrán politikai osztályon belül is egyre szélesebb körben tárgyalják. Természetesen mindezt nem nyilvánosan, de kitartóan teszik. Ez még nem támogatást jelent, de sokat elárul, hogy megfontolásra alkalmas elképzelésként veszik figyelembe.
A kompromisszum logikája
Kevesen mennek olyan messzire a békéért Ukrajnában, mint Aresztovics, aki négy régió átadásába is beleegyezne. Az ukrán elitben azonban reményeket keltett egy hír, miszerint Putyin csökkentette követeléseit. Eszerint az orosz elnök már nem négy megyét, csak a teljes Donbászt (Donyeck és Luhanszk) akarná.
A Strana azt írja, hogy az ukrán politikai körökben zajló viták logikája a következő: Putyin másfél éven belül valószínűleg mindenképp elfoglalja az egész Donbászt. Ez katonák és civilek ezreinek halálába kerülne. További városok pusztulnának el, és Ukrajna talán még több területet veszítene.
Az ország elvérezne, miközben a gazdaság teljesen leépül. Nincs garancia Oroszország vereségére vagy megállítására. Ezért fel kell tenni a kérdést, hogy jobb lenne-e elfogadni Donyeck maradék részének elvesztését a békéért cserébe? A kérdésnek ráadásul az adja meg a súlyát, hogy egyre többen érzik úgy, hogy a 2022 előtti keményvonalas politika folytatása csak újabb háborúkhoz vezethet, Ukrajna pedig megszűnik a folyamatos felőrlésben.
A „projektváltás” akadályai
Az ukrán lap azt írja, Ukrajna egy hibrid háborúban a Gázai övezet sorsára juthat. A Nyugat pedig nem fog közvetlenül beavatkozni az atomháború félelme miatt. Ez az út a semmibe vezet, ezért az ország „projektjét” meg kell változtatni. Tárgyalni kell Oroszországgal a békés együttélésről, ahogy Finnország vagy Grúzia tette.
Ez jelenleg nem domináns vélemény az ukrán katonai-politikai elitben. A helyzet azonban változik. Ugyanakkor a projektváltásnak komoly külső és belső akadályai vannak. A legfőbb akadály a jelenleg is tartó háború.
A háború után is kétséges a váltás. Ha a Nyugat és Oroszország viszonya ellenséges marad, Kijev ellenállásba ütközhet. A Nyugat ugyanis akadályozhatja a Moszkvával folytatott párbeszédet. A normalizációhoz a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak javulására is szükség lenne.
Társadalmi elutasítás és orosz szándékok
Létezik egy erős belső akadály is. Az ukrán társadalom és a hadsereg egy jelentős része elutasít minden kompromisszumot. A sok szenvedés után a normalizációt csak Oroszország kapitulációja és bűnbánata után tudják elképzelni.
A harmadik kérdés az, hogy vajon a Kreml készen áll-e a békés együttélésre. Ukrajnában sokan úgy vélik, Moszkva valódi célja Ukrajna teljes elpusztítása. E narratíva szerint a békéről beszélni az ellenségnek tett szolgálat, mely csökkenti az ellenállás motivációját.
Moszkva hivatalosan tagadja ezt. Készek a jószomszédi viszonyra, ha Ukrajna nem „anti-Oroszország”. Ezzel párhuzamosan azonban orosz politikusok és bloggerek Ukrajna létjogosultságát kérdőjelezik meg. A hadifoglyok kínzása és az ukránok szűrése Seremetyjevón is az „örök háború híveit” erősíti. (Az orosz hatóságok a Moszkva melletti Seremetyjevo repülőtéren külön eljárásoknak vetik alá az Ukrajnából érkező, vagy ukrán útlevéllel utazó személyeket. Ezek az eljárások hosszú kihallgatásokból, elektronikus eszközeik aprólékos átvizsgálásából áll. Egyes esetekben az orosz hatóságok végül megtagadják a belépést, és visszaküldik az illetőt Oroszországon kívülre – a szerk.)
A Strana drámai következtetést von le cikke végén: ha a harcok a frontvonalon állnak meg győztes nélkül, választani kell. Vagy az örök háború folytatódik, vagy olyan megállapodások születnek, amelyekhez stratégiai projektváltás szükséges.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: illusztráció, canva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
